A Turjánvidék, mint földrajzi egység 80 km hosszan, de
csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna-Tisza közi Homokhátság
és a Duna-völgy találkozásánál. A vizenyős, süppedékes, nehezen járható
növényzetet nevezik az Alföldön turjánosnak, amelyről a vidék a nevét
kapta.
Területén sok védett és fokozottan védett állat-és növényfaj
található, mindamellett, hogy maga az élőhely is egyedülálló. A
Turjánvidék emiatt tehát kiemelt jelentőségű természet megőrzési
terület.
A Turjánvidék északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó
láprétek, déli részén nyílt és zárt homokpusztagyepek, borókás-nyárasok,
pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi
oltalom alatt álló, valamint ritka faj él itt. A fokozottan védett
homoki kikerics ősszel bontja szirmait, de levelét és termését csak a
következő tavasszal bújtatja elő. Az impozáns megjelenésű, akár 120 cm
magasra is megnövő óriás útifű kevés ismert hazai állományából kettő a
lőtéren található. A Turjánvidék homoki gyepjeiben él a bennszülött
magyar futrinka legnagyobb hazai állománya, valamint Magyarország négy
védett ormányosbogár fajának egyike, az apró talajröghöz hasonló,
röpképtelen bütyköshátú ormányos is. Szintén ez a terület az élőhelye
Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllőjének, a rákosi viperának.
Az OzoneNetwork ma esti (23.00 - 23.55) Egyenlítő c. műsorának vendége
Kerpely Klára a WWF projektvezető, és Dr. Kézdy Pál a Duna – Ipoly
Nemzeti Park szakmai igazgatóhelyettese részletesen beszélt a
Turjánvidék védelmi programjáról. A Turjánvidék program célja, hogy
sokféle természetvédelmi beavatkozással például vízvisszatartással,
idegenhonos növények eltávolításával, kaszálás helyett legeltetés
bevezetésével javítson ennek a természeti kincsnek az állapotán.
Kommentáld!