TUSNÁDFÜRDŐ
Tusnádfürdő (románul Băile Tușnad, németül Bad Tuschnad, Kaiserbad) város Romániában Hargita megyében. Országos hírű gyógyfürdő és üdülőhely, Románia legkisebb városa.
Fekvése
Csíkszeredától 32 km-re délkeletre az Olt bal partján fekszik, 1934-ben választották le Nagytusnádtól, 1968-óta város. Kárpitus tartozik hozzá.
Története
Vasútállomás
Területe ősidők óta lakott. A Vár-tetőn Erdély
egyik legnagyobb, 2 hektár területű vaskori erődítményének sáncai
látszanak. A középkorban megfigyelőhely volt, tornyának falai ma is
látszanak. A szomszédos Alsó-Sólyomkő sziklacsúcsán állnak Sólyomkő
várának romjai. Eredete, sorsa ismeretlen. A fürdőtől Csík felé menő út feletti
Alvégszurdoka-Tepej nevű sziklaszirten vívták a székelyek utolsó csatájukat Gál Sándor vezetésével 1849. július 5-én a betörő oroszok ellen
. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához
tartozott. A település nevezetes gyógyfürdőhely, hét gyógyforrása van. A
székelyek vizét már régóta használták fürdésre. Gyógyfürdőjét 1842-ben alapították egy állítólagos csodás gyógyulás után, 1849-ben a harcok miatt tönkrement, de 1852-ben
ittjártakor a császár újjáépítését rendelte el. Rohamos fejlődése 1860
után indult meg.
A Mikes-forrás név a fürdőválasztmányi elnök, gr. Mikes Benedek emlékét őrzi, aki saját költségén 1868-ban Ditrich H. Gusztáv zürichi
vegyésszel nyolc forrásnak a vizét elemeztette, így ettől számítható a
fürdő gyógyhatású borvizeinek tudományos értékelése és hasznosítása. 1890-ben épült meg a Stefánia gyógyintézet, amely 1975-ig volt a fürdő kezelőközpontja.
1900-ban létrehozták a Csukás-tavat, melyet 1928-ban strandfürdővé építettek ki. Nagy szállodái az 1970-es években épültek.
2002-ben 1728 lakosából 1615 magyar és 106 román volt.
Látnivalók
Testvérvárosai
Galéria
-
Településtábla a városközpontban
-
Városközpont a Sólyom-kőről
-
-
-
-
-
-
Kommentáld!