greenfo/MTI
Harmincegy új halfajt észleltek az Izland környéki vizekben 1996 óta, mivel az Atlanti-óceán vizének melegedése nyomán a halak északabbra vándorolnak.
Az óceán vizének emelkedő hőmérséklete megváltoztatta a halállományt Izland körül, a délebbre élő fajok északra vándorolnak, az északi fajok még északabbra. Az új halfajok között van például a kékcápa, a lepényhal, vagy a makréla, utóbbi ma már az izlandi halászok által fogott harmadik legnagyobb mennyiségű és legértékesebb halfaj – mondta a reykjavíki tenger- és édesvíz- kutatóintézet tengerbiológusa.
A makréla 2000-ig szinte alig volt látható az Izland körüli vizekben. Ahogy a klímaváltozás miatt növekszik a hőmérséklet a világ számos részén, egyre több halfaj úszik új vizekre. A legnagyobb változás az északi-sarki tengeri ökoszisztémát érinti, amely a tudósok szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Az északon fekvő országok, mint Izland várhatóan élvezni fogják a klímaváltozás ezen előnyeit, mivel értékes halfajok jelennek meg vizeikben, amelyek korábban túl hidegek voltak.
A hideg vízben élő fajok, mint a rákok vagy a csuklyás hal populációja azonban csökken. Az Izland körüli vizek az elmúlt 20 évben 1-2 Celsius-fokkal melegedtek. Az Északi-sarkkörtől mintegy 60 kilométerre fekvő Akureyri kikötőjében ma már könnyen fognak a gyerekek makrélát.
A klímaváltozás növeli a világ óceánjainak savasságát, mivel a víz a légköri szén-dioxid egy részét elnyeli. Ez a tenger élővilágára is hat, a kagylóknak például nehezebb keményebb mészhéjat építeni. A klímaváltozás új betegségeket is eredményez, de a szakemberek számára még nem világos, mekkora szerepet játszik például az izlandi Szent Jakab-kagyló állományának összeomlásában és a tömeges heringpusztulásban.
Kommentáld!