A ma kezdődő perui ENSZ klímacsúcs apropóján a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az energia-rendszerváltás késik, mert az európai kormányok nem eléggé elkötelezettek a megújulókra váltás felé, sőt az állami- és magáncégek is inkább csak áthelyezik szennyező fosszilis beruházásaikat a fejlődő országokba.

Ezt támasztja alá az új ‘Fracking Frenzy’ nemzetközi palagáz jelentés is a Föld Barátai Európától.

A tanácskozás célja egy olyan egyezmény kidolgozása, amely a globális felmelegedés mértékének legalább két Celsius-fokos csökkentését irányozza elő.

Több mint 190 ország képviselői gyűltek össze hétfőn Limában az ENSZ tizenkét napig tartó klímakonferenciájára, amelynek célja, hogy lendületet adjon a globális felmelegedés elleni harcnak, és olyan intézkedéseket helyezzen kilátásba, amelyek a jelenlegi előrejelzéshez képest legalább a felére csökkenthetik az átlaghőmérséklet várható emelkedését.

Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára a konferencia megnyitóján a klímaváltozás nyilvánvaló kockázataira és látható következményeire figyelmeztetett. Az amerikai Nemzeti Időjárás-szolgálatot fenntartó Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) korábban arról számolt be, hogy a szárazföldön és a tengereken január és október között mért globális átlaghőmérséklet 1880 óta idén érte el a legmagasabb értékeket.

Az ENSZ támogatásával működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) november elején közzétett jelentésében arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem kezdődik meg azonnal az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkenése, az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest négy Celsius-fokkal emelkedhet meg, és ez szélsőséges időjárási jelenségeket, pusztító viharokat és aszályos időszakokat hozhat magával.

A limai tanácskozás célja, hogy kidolgozzon egy olyan egyezményt, amely a globális felmelegedés mértékének legalább két Celsius-fokos csökkentését irányozza elő. 2009 végén Koppenhágában nem sikerült kötelező erejű megegyezést kötni a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében az üvegházhatású gázok csökkentéséről. Átmeneti megoldásként 2020-ig meghosszabbították a kiotói szerződést, amelynek utódját a jelenlegi menetrend szerint a Peru fővárosában tartott tanácskozásán öntenék formába, majd 2015-ben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján véglegesítenék a résztvevő országok.

Miközben az üvegházhatású gázok két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína a közelmúltig nem mutatott hajlandóságot a kibocsátás csökkentésére, két héttel ezelőtt legnagyobb meglepetésre mindkét nagyhatalom engedményeket tett. Peking kijelentette, legkésőbb 2030-tól enyhíteni fogja a szennyező gázok okozta környezeti terhelést, miközben Washington arra tett ígéretet, hogy 2025-ig a 2005-ös mértékhez képest 26-28 százalékkal fogja visszaszorítani kibocsátását.

Hszie Csenhua, a kínai delegáció egyik vezetője mindenesetre azt mondta, hogy a fejlett országoknak kell irányt mutatniuk 2020 előtt a kibocsátás csökkentésében, és emellett pénzügyi forrásokat és technológiai segítséget kellene a fejlődő országok rendelkezésére bocsátaniuk, hogy segítségék őket a klímaváltozás elleni küzdelemben.