Boophis ankarafensis

Fotó: Gonçalo M. Rosa

A világoszöld színekben tündöklő, fején és hátán aprócska élénkvörös foltokat viselő faj Madagaszkáron, és az innen északra fekvő Comore-szigeteken őshonos Mantellidae család több mint 70 tagot számláló Boophis nemzetségébe tartozik.

Mindezek többségét csak nemrég írták le.

Élőhelye, a jelek szerint legalábbis, kizárólag a sziget északnyugati részén, a Mahajanga tartománybeli Sahamalaza-félsziget Ankarafa erdejében rejtező patakokkal szabdalt vidék. A kutatásvezető, a Kenti Egyetem Durell Intézetében és a Lisszaboni Egyetemen is dolgozó Gonçalo M. Rosa az ng.hu-nak erről így beszélt: „Egy módfelett érdekes levelibékafajt találtunk egy töredezett erdőségben a sziget északnyugati részén, mivel a többi közeli rokon faj (a Boophis rappiodes csoport fajai) elzártan él az ország keleti részének nedves erdős területén”. Itt érdemes megjegyezni, jóllehet Madagaszkár valódi békakirályság, konkrétan ezt az erdőt eddig sose vizsgálták át békákat kutatva.

Ankarafa erdő az esős évszakban

Fotó Samuel G. Penny

Élettere beazonosításban egyedi, hármasával kiadott hívóhangja segített, mutat rá a felfedezésben részes diák. A Bristoli Egyetem biológia szakán tanuló Samuel G. Penny azt mondja: „Ennek az élénk színű levelibékának jellegzetes hívóhangja jól jelzi potenciális szaporodó helyeit, így élőhelye jól behatárolható a Sahamalaza-félszigeten belül”.

A kecses testű állat – amiről a tanulmányt a ZooKeys nyílt hozzáférésű folyóiratban közölték – a Boophis ankarafensis nevet kapta egyértelmű és értelemszerű utalásként az életterét jelentő erdőségre. Ahol amúgy az éves átlagos csapadékmennyiség 1600 mm. A kifejlett hímek nagyjából 23–24 mm-esek, a nőstények kicsit nagyobbak, az ő testhosszuk 28–29 mm. Két egymástól elszeparált, kicsi, viszont esőzések idején sebes sodrásúvá váló patak mentén összesen 56 egyedüket számolták meg, ennek kapcsán érdekes adat, hogy közülük 48 volt a hím, nőstényből mindössze 8-at láttak.

Gonçalo M. Rosa a fentiekhez még hozzáteszi: „Sajnos, ez a faj már erősen veszélyeztetett, bár e levelibéka egy nemzeti parkon belül él, töredezett élőhelyének minősége és nagysága folyamatosan romlik, csökken. E folyamatos fenyegetések miatt javasoltuk, hogy a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának kritériumaihoz igazodva a faj soroltasson a kritikusan veszélyeztetett fajok közé.”

Írta: Csibrányi Zoltán