TUDOMÁNY
A kutatóknak először sikerült kémiai nyomok alapján rekonstruálnia 250-150 millió éves növényi rokonsági kapcsolatokat.
Növényi maradványok Fotó: Stephen McLoughlin
.A szakértők infravörös spektroszkópiás vizsgálatukkal és statisztikai analízisükkel új bepillantást nyertek a dinoszauruszok korába. A kutatásban a Lundi Egyetem, a Svéd Természettudományi Múzeum és a Vilniusi Egyetem munkatársai vettek részt - számol be a Lundi Egyetem oldala.
Vivi Vajda, a Lundi Egyetem geológusa szerint sok olyan kérdést sikerült megválaszolniuk, melyek ezeket az érdekes, ősi növényeket érintik. A csapat Svédországból, Ausztráliából, Új-Zélandról és Grönlandról gyűjtött be megkövült leveleket. A szakértők ezután különböző módszerekkel hasonlították össze a fosszíliákat a Lundi Botanikus Kertből származó levelek kémiai „aláírásaival”.
A hagyományos genetikai analízis nem használható a több millió éves növények elemzéséhez, hiszen ezekben nem konzerválódott DNS. Éppen ezért a csapat szerves molekulákat keresett a maradványokban,hogy felfedjék a növények közti kapcsolatokat. A szakértők végül egy speciális membránban találták meg a keresett nyomokat.
A csapat infravörös spektroszkópiával vizsgálta meg a mai leveleket és egykori rokonaikat. Az analízis több hasonlóságot is felfedett a modern és az ősi növények közt. Vajda szerint az eredmények messze felülmúlták várakozásaikat, hiszen nem csak a szerves molekulákat sikerült megtalálniuk, de csoportosítani is tudták az egykori növényeket a modern levelek segítségével.
Végül, miután kiderült, hogy az elemzéssel megbízható eredmények születnek, a kutatók olyan növényeket is tanulmányoztak, melyeknek napjainkban nem élnek leszármazottaik. A csapat a triász-jura kori, azaz a 250-150 millió évvel ezelőtt élt Bennettites és Nilssonia nembe tartozó élőlényeket vizsgálta.
A kutatás felfedte, hogy a két csoport szoros kapcsolatban állt egymással, ugyanakkor a ma is élő cikászokkal nem igazán volt közeli a rokonságuk, annak ellenére, hogy szakértő korábban így gondolta.
Per Uvdal, a Lundi Egyetem fizikusa szerint az általuk vizsgált biomolekulákban az a jó, hogy sokkal stabilabbak a DNS-eknél, elemzésükkel ráadásul a növények evolúciós kapcsolataira is következtetni lehet.
A csapat következő célja az, hogy a módszerrel más növénycsoportokat is tanulmányozzanak.
(650x417).png)
Kommentáld!