termeszetvedelem.hu
A tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság 2017. június 19-én megszavazta 12 fajnak az uniós inváziós rendelet (1143/2014/EU rendelet) Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére való felkerülését. A tagországok döntése alapján, a hivatalos jóváhagyást követően lép életbe a bővített jegyzék.
Az uniós jegyzék első változata 2016-ban lépett életbe, amelyen 37 növény- és állatfaj szerepelt. Az Európai Bizottság már az első jegyzék hivatalos jóváhagyása alatt elkezdett dolgozni a lista bővítésén és a kockázatelemzések alapján felterjesztették szavazásra a 12 új fajt, melyek listáját a tagországok megszavazták, így a várhatóan 2017. augusztus 2-án hatályossá váló jegyzék 2 emlős-, 1 madár- és 9 növényfajjal lesz bővebb a korábbinál. A jegyzékre újonnan felkerült fajok között több olyan is szerepel, mely hazánkban már széles körben elterjedt, ide tartozik pl. a folyóparti magaskórósokban problémát okozó bíbor nebáncsvirág, a vadászható pézsmapocok és a hatályos magyar jogszabályok alapján kötelezően irtandó közönséges selyemkóró.
1. táblázat: Az Unió számára veszélyesnek tekintett idegenhonos inváziós fajok jegyzékének 2017-es bővítése (az Európai Bizottság (EU) 2017/1263 végrehajtási rendelete alapján)
|
magyar név
|
tudományos név
|
csoport
|
hazai előfordulás
|
|
aligátorfű
|
Alternanthera philoxeroides
|
vízi növény
|
nem fordul elő
|
|
cingár (aprólevelű) átokhínár
|
Elodea nuttallii
|
vízi növény
|
természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori
|
|
felemáslevelű süllőhínár
|
Myriophyllum heterophyllum
|
vízi növény
|
természetes környezetben megtelepedett, ritka
|
|
közönséges selyemkóró
|
Asclepias syriaca
|
szárazföldi lágyszárú
|
természetes környezetben megtelepedett, gyakori
|
|
óriásrebarbara
|
Gunnera tinctoria
|
szárazföldi lágyszárú
|
zárt tartásban fordul elő, természetes környezetben nincs ismert állománya
|
|
kaukázusi medvetalp
|
Heracleum mantegazzianum
|
szárazföldi lágyszárú
|
természetes környezetben megtelepedett, ritka
|
|
bíbor nebáncsvirág
|
Impatiens glandulifera
|
szárazföldi lágyszárú
|
természetes környezetben megtelepedett, gyakori
|
|
japán gázlófű
|
Microstegium vimineum
|
szárazföldi lágyszárú
|
nem fordul elő
|
|
tollborzfű
|
Pennisetum setaceum
|
szárazföldi lágyszárú
|
zárt tartásban fordul elő, természetes környezetben nincs ismert állománya
|
|
nílusi lúd
|
Alopochen aegyptiacus
|
madár
|
természetes környezetben megtelepedett, ritka
|
|
nyestkutya*
|
Nyctereutes procyonoides
|
emlős
|
természetes környezetben megtelepedett, ritka
|
|
pézsmapocok
|
Ondatra zibethicus
|
emlős
|
természetes környezetben megtelepedett, gyakori
|
* A faj felvétele 2019. február 2-án lép hatályba
A szabályozás elsősorban az idegenhonos inváziós fajok elterjedésének megelőzésére helyezi a hangsúlyt, azonban a már megtelepedett állományok esetében a kiirtásra, vagy legalább az állományok további terjedésének megakadályozására kell törekedni. Az uniós jegyzéken szereplő fajokat tilos az EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani, továbbá a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
Az idegenhonos inváziós fajok ellenőrzése, korai észlelése és kezelése komoly állami szerepvállalást igényel, az ezzel kapcsolatos feladatok több szakterület feladatkörébe tartoznak. A hatósági feladatokat a fővárosi, megyei és járási kormányhivatalok, míg a szakmai közreműködést és koordinációt a nemzeti park igazgatóságok és a Földművelésügyi Minisztérium látja el.
Kommentáld!