Október első hétfője az Élőhelyek Világnapja, ebből az alkalomból a WWF egy új jelentést adott ki.

 

Kígyófejű sétáló hal (vibrant blue walking snakehead fish)
Fotó: Henning Strack Hansen

A tanulmányból kiderül, több mint 200 új fajra bukkantak rá az elmúlt évek során a „sérülékeny” Kelet- Himalája térségében. A tüsszögő majom, a sétáló hal és az ékszerre hasonlító kígyó csak néhány az újonnan felfedezett biológiai kincsek közül.

Az Ázsia Csodaországa nevű WWF jelentés számos szervezet kutatói munkájának eredménye, amely részletesen bemutat több mint kétszáz új fajt, köztük 133 növényt, 39 puhatestűt, 26 halat, 10 kétéltűt, 1 hüllőt, 1 madarat és egy emlőst.

A 2009 és 2014 között felfedezett, pontosan 211 új faj, előkerülése (éves átlagban 34-et jelent) a mennyiség és a változatosság szempontjából is igen jelentős eredmény. Rávilágít arra, hogy a kelet-himalájai régió bolygónk egyik leggazdagabb biodiverzitású területe.

„Nagy örömömmel tölt el, hogy a térség – amely számos lenyűgöző fajnak ad otthont – továbbra is meglepi a világot a természeti értékeivel és továbbra is elképesztő fajfelfedezések színhelye” – mondta Ravi Sign, a WWF India igazgatója és egyben a WWF Élő Himalája Kezdeményezés elnöke.

A legmeglepőbb újdonságok közé tartozik az élénk kék színű, „sétáló” törpe kígyófejű hal (egy különleges sügérféle), amelyik képes a szabad levegőn lélegezni, és akár négy napig is túlél a szárazföldön – igaz, mozgása elég ügyetlen. A jelentés beszámol egy „szerencsétlenül járt” majomról, amelynek felfelé nyíló orrnyílása miatt minden eső alkalmával tüsszög a 2011-ben felfedezett, cerkóf-félékhez tartozó burmai piszeorrú majom; valamint egy igazi élő drágakőről: az ékköves lándzsakígyóról, amelynek szépsége vetekszik egy gondosan kidolgozott, csodás ékszerével.

Himalayansus pitviper
Fotó: Liang Zhang

A jelentés felhívja a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a Bhután, Északkelet-India, Nepál, Mianmar, és Dél-Tibet területén található  életteli ökoszisztémákat olyan veszélyek fenyegetik, amelyek könnyen végzetessé válhatnak. A régióban megvalósult fejlesztések következményeként az eredeti élőhelyeknek csupán 25 százaléka maradt érintetlen, és a Kelet-Himalájában élő fajok százait globálisan veszélyeztetettként tartjuk számon.

A területet fenyegető számos veszély közül messzemenően a klímaváltozás a legkomolyabb. A riport ugyanakkor foglalkozik számos egyéb veszélyeztető tényezővel is, amelyek együttesen óriási nyomást gyakorolnak a régió sérülékeny ökoszisztémáira. Ezek között szerepel a helyi túlnépesedés, az erdőirtás, a túlzott legeltetés, az orvvadászat, a vadállatok illegális kereskedelme, a bányászat, a környezetszennyezés és a vízerőművek fejlesztése is.

„Az a küldetésünk, hogy ezeket a veszélyeztetett ökoszisztémákat megóvjuk, mielőtt a most felfedezett, és más, ma még ismeretlen fajok teljesen eltűnnek” – hívta fel a figyelmet Sami Tornikoski, a WWF Élő Himalája Kezdeményezés szakmai vezetője. Hozzátette: „a Kelet-Himalájai térség válaszút előtt áll. Az a fő kérdés, hogy a kormányzatok az eddig járt úton haladnak-e tovább, és a sérülékeny ökológiai rendszerek esetében időnként továbbra is figyelmen kívül hagyják a természetvédelmi kockázatokat, vagy egy alternatív, zöldebb irányt követve fenntarthatóbb gazdasági fejlesztések felé fordulnak.”

A tét óriási, hiszen a Himalája legalább 10 000 növényfajnak, 300 emlősnek, 977 madárfajnak, 176 hüllőnek, 105 kétéltűnek és 269 édesvízi halfajnak nyújt otthont. A Kelet-Himalájában ráadásul, csak 1998 és 2008 között, több mint 354 új fajt fedeztek fel.

Új banán a Musa markkui (Musaceae)
Fotó: WWF

A régió sokszínű állat-, és növényvilágának megmentése érdekében a WWF aktívan támogatja a kelet-himalájai országok elmozdulását a terület sokmilliós lakosságát fenntartható módon kiszolgáló gazdaság felé. A WWF szoros regionális együttműködést kezdeményez annak érdekében, hogy a Föld egyik legsérülékenyebb területén élő emberek a gazdasági ésszerűség keretein belül éljenek. A WWF részt vesz azoknak a programoknak a kidolgozásában és támogatásában, amelyek biztatóbb jövőt helyeznek kilátásba az ott élő emberek és az élővilág számára egyaránt, különös tekintettel azokra a ma még ismeretlen élőlényekre, amelyek felfedezése még előttünk áll.