A mai Kazahsztán északnyugati, illetve a Kaukázus északi részén is találtak olyan leleteket, amelyek feltételesen kapcsolatba hozhatóak a magyarság őstörténetével.

Jellegzetes alakú X. századi nyeregveretek rekonstruált nyeregkápán elhelyezve a Kaukázus térségéből. Mardzsani-gyűjtemény, Moszkva. 
Fotó: G. Szapozsnyikov

Valószínűnek tűnik, hogy a lemezekkel díszített tarsolyok „divatját” a magyarok honosították meg a Kárpát-medencében. Egyebek mellett ezek a legújabb eredményei azoknak a kutatásoknak, amelyeket Kelet-Európából származó régészeti leletek alapján ismertettek öt ország szakemberei egy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában tartott tanácskozáson.

A 3. Nemzetközi Korai Magyar Történeti Régészeti Konferencián kiderült például, hogy az északnyugat-kazahsztáni Aktobe környékén a múlt század vége óta egyre nagyobb számban kerülnek elő olyan sírleletek – övdíszek és lószerszámok tartozékai –, továbbá kerámiák és ékszerek, amelyekhez hasonlókat korábban csak sokkal északabbra, a Káma medencéjében, Ufa környékén, illetve Délnyugat-Szibériában találtak.

Az Ural délkeleti részén lévő Ujelgi temető feltárása 
Fotó: Szergej Arkanov

A leletanyag alapján feltételezhető, hogy a mai Kazahsztán északnyugati része is teret adott a magyar etnogenezisnek, a mai magyarok elődei szerepet játszhattak a térség történeti-politikai eseményeiben a Kr. u. 8-9. században.

Megdöbbentő azonosság 
A Kárpát-medence honfoglalás kori régészeti hagyatékához közeli párhuzamokat mutatott be egy szentpétervári régész a Kaukázus északi részéről. Ezeket a leleteket egy moszkvai magángyűjteményben őrzik. Érdekes, hogy számos tárgynak anyaga, készítési technikája és ornamentikája nagyon hasonlít a honfoglaló magyarok által viselt öv- és lószerszámveretekre. Előkerültek a magyarokéihoz hasonló szablyák és nyeregdíszek is. Türk Attila a régész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának (MŐT) tudományos főmunkatársa szerint a kaukázusi leletanyag nem pusztán hasonlóságot, hanem megdöbbentő azonosságot mutat a honfoglalás kori leletekkel.

Magyar befolyás a Dnyeszter és a Kárpátok közötti területen? 
„Rendkívül érdekes felvetés, de még sokat kell dolgozni az igazolásán” – értékelte a régész azt a szintén a konferencián ismertetett, moldáviai régészektől eredő elképzelést, amely szerint a magyarok komoly szerepet játszhattak a Dnyeszter és a Kárpátok közötti terület történetében a 830 és 940 közötti időszakban, vagyis még a 895-ös Kárpát-medencei beköltözésüket követően is. Ők késleltethették például a Kijevi Nagyfejedelemség térnyerését és a skandináv eredetű kulturális befolyás elterjedését a térségben.

Tarsolylemez 
Valószínűleg a magyar törzsekhez köthető a korabeli viselet egy fontos kiegészítőjének meghonosítása a Kárpát-medencében. Mint az a konferencián elhangzott, a fémdíszekkel ékesített bőrtarsolyok, amelyek „divatja” a IX. század végén terjedt el a Volga és az Urál közötti térségben is, a magyar törzsekkel érkezhettek meg Pannóniába. Az apróbb, pl. tűzgyújtáshoz szükséges eszközök, kések tárolására alkalmas, kisebb veretekkel vagy teljes lemezekkel díszített tarsolyokról a magyar honfoglalás előtti időszakból ugyanis nem tudnak a régészek a Kárpát-medencében. „Az elképzelés a tarsolylemezek keleti eredetéről meglehetősen valószínűnek tűnik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a viseleti elem később a Volga-Urál térségében élő más népeknél, illetve a helyben maradt magyaroknál is előfordult, vagyis a Kárpátoktól keletre, csupán a tarsolylemezre alapozva nem lehetséges a magyarság vándorútjának megrajzolása, különösen nem, ha régészeti összefüggések nélkül, szórványleletként kerül elő” – mondta Türk Attila.

A teljes cikk az mta.hu oldalon olvasható.