Az Antarktisz körüli tengeri jég valaha mért legkisebb nyári kiterjedését érte el 2016-ban, ezzel megdöntötte az 1979 óta tartó mérések rekordját.

2017. március 3-án a Déli-sarkot körülvevő tengeri jég, műholdfelvételen. 
Illusztráció: NASA

A legutóbbi mérések szerint, a jég nyáron mért mérete 2,11 millió négyzetkilométer volt, ez 184 ezer négyzetkilométerrel kisebb, mint korábban a műholdak által mért legkisebb minimális kiterjedés.

A Déli-sarkvidék tengeri jege 2016-ban még igen nagy volt, szeptember elején, a nyár kezdetén azonban nagyot csökkent. November óta az Antarktisz jege naponta döntötte meg a korábbi rekordminimumokat. A jég zsugorodásának sebessége februárban lelassult - ismertette a Science Daily online tudományos lap a NASA-jelentését.

A világ másik felén az Északi-sarkon is csökkent a téli tengeri jég kiterjedése, itt is rekordminimumot mértek, a legkisebb téli maximális kiterjedést a feljegyzések óta. A Brémai Egyetem közlése szerint az Északi-sark térségét 2017. február 22-én 14,49 millió négyzetkilométer tengeri jég borította, ami körülbelül akkora, mint Oroszország területe. Ez valamivel kevesebb, mint a 2016-ban mért legkisebb téli maximum, 14,58 millió négyzetkilométer.

A déli sarkvidéki jég rekordja mindössze két évvel azután következett be, hogy évtizedeken át mérsékelten növekedett a tengeri jég és hónapokon át rekordokat döntött az Antarktisz jegének kiterjedése. „Nagyon sok az évről évre bekövetkező változás mind az Északi-, mind a Déli-sarkvidéken, de az Antarktiszon a trendek összességében minden egyes hónapban a jég növekedése mutatkozott egészen 2016-ig" - fejtette ki Claire Parkinson, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának munkatársa.

A szakértő elmondta, 2016 megdöbbentően más volt, a tengeri jég szembetűnően csökkent az Antarktiszon, de egyelőre túl korai megmondani, hogy ez a csökkenés állandó lesz-e. „Könnyű lenne azt mondani, hogy a 2017-es adatok azt jelzik, hogy a globális felmelegedés elérte a déli-sarkvidéket. Ugyanakkor lehetséges, hogy ez csak egy extrém eset, amely kitolja a változások kereteit. További több évnyi adatra lesz szükségünk ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, jelentős változás következett-e be a trendekben" - mondta el Parkinson.

Az Északi-sark körüli tengeri jég zsugorodása jelzi leglátványosabban a klímaváltozást az elmúlt évtizedekben. Klímakutatók arra figyelmeztettek, hogy ha változatlan ütemben folytatódik a károsanyag-kibocsátás, 2050-re eltűnhet a tengeri jég az Arktiszon.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint 2017 telén legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre, amikor a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt hoztak, így a jég újraképződésének idején előfordultak olvadásponthoz közeli hőmérsékletű napok.

Az északi-sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hatással van az úgynevezett futóáramlások miatt, ezeknek a nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónáknak, szerepük van a hőmérséklet szabályozásában.