2016. május 22. 15:56

Magyar állomásához érkezett a WWF és a Coca-Cola legnagyobb regionális természetvédelmi összefogása, amely 7 éven keresztül 5 országban, mintegy 53 km2 vizesélőhely rehabilitációját és 12 millió m3 víz megőrzését, vagy természetes állapotába történő helyreállítását célozza a kelet-közép-európai régióban. A Barcs melleti Ó-Dráva holtágának helyreállítása egyben az első LIFE+ alap által támogatott magyar-horvát közös természetvédelmi projekt.

A több mint 800 000 euró összköltségvetésű, három magyar és három horvát szakmai partner részvételével megvalósuló feladatok társfinanszírozását a Földművelésügyi Minisztérium és a Coca-Cola Alapítvány biztosítja.

A Coca-Cola és a WWF egy hét éves együttműködés keretein belül a Duna vízgyűjtőterületén folyók és hozzájuk kapcsolódó élőhelyek helyreállításán dolgozik. Magyarországon a barcsi Ó-Dráva holtágának helyreállítása az első terepi kivitelezés ennek az összefogásnak a keretében. A holtág vízpótlásának javítása fogja szemléltetni azt a viszonylag egyszerű és költséghatékony módot, amivel javítható a vizesélőhelyek és a környező ártéri erdők ökológiai állapota, valamint javulnak a horgászat feltételei. Ez a holtág a Dráva folyó bal partján található leghosszabb egykori folyókanyarulat. A terület része az öt országot átölelő, jövőbeni Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak.

A három folyó vidéke, melyet "Európa Amazonasaként” szoktak emlegetni, Ausztriától Szlovénián, Magyarországon és Horvátországon keresztül Szerbiáig terül el. A Dráva az egyik legváltozatosabb és legjobb ökológiai állapotú folyó Magyarországon. Az egyre fogyatkozó érintetlen természetes élőhelyek egyik utolsó mentsvára, melyet az ártéri erdők, kavics és homokzátonyok, mellékágak és holtágak változatossága tesz egyedivé. A folyó és a partmenti élőhelyek különleges és ritka fajoknak adnak otthont úgy mint a rétisas, a fekete gólya, a kis csér vagy a parti fecske.

Ó-Dráva holtág Barcs mellett. A faölelő Ereifej Laurice WWF

Az Ó-Dráva holtág Barcs közelében található a folyó bal partján.

Ez a 15 km-es holtág a Dráva leghosszabb magyarországi holtága, mely a folyóval már csak egy kis csatornán keresztül van összeköttetésben. A holtág egyik partja magyar, másik partja horvát terület. A Dráva folyó és az Ó-Dráva holtág közti területen egy horvát település, Križnica fekszik, magyar oldalon a holtág partján nincs település. Az Ó-Dráva LIFE+ pályázat keretében a holtág vízellátásának javítására egy vízvisszatartó mű épül majd. Ennek eredményeként a holtág vízszintje több mint egy méterrel fog emelkedni a száraz nyári hónapokban. A tartósabb vízborítás javítani fogja a holtágban élő növény- és állatfajok élőhelyeinek állapotát, jobb feltételeket teremt megmaradásukhoz és szaporodásukhoz. A holtág menti ártéri erdő változatosságának megőrzése elengedhetetlen az egészséges élőhely állapotának fenntartásához, ezért a rehabilitációs program részeként őshonos fa- és cserjefajokat telepítenek a területre. Ugyancsak fontos cél, hogy a helyiek szabadidős tevékenyésgeikhez továbbra is birtokba vehessék ezt a páratlan természeti oázist, ezért a helyi horgászegyesület részvételével megújulnak a leromlott állapotú horgászhelyek. A vízellátás növelése javítani fogja a holtág halgazdagságát, a helyreállítás ezért az Ó-Drávához látogató horgászokat is segíti, és nagyon fontos, hogy az őshonos halak várhatóan egyre nagyobb számban terjednek majd el a holtágban.

Ó-Dráva holtág Barcs mellett

Háttér A Dráva az egyik legváltozatosabb és legjobb ökológiai állapotú folyó Magyarországon. A huszadik századi szabályozások során a Drávának sok kanyarulatát levágták, és elválasztották a folyótól. Ezek a kanyarulatok ma mellékágak, melyek csak magas vízállás esetén kapnak vizet, vagy holtágak, melyek már egyáltalán nem állnak kapcsolatban a folyóval. A Dráva balpartján a leghosszabb ilyen holtág az Ó-Dráva. A holtág vízellátása nem megfelelő, és emiatt a partján lévő ártéri erdő állapota is jelentősen leromlott. A projekt során ezeknek az állapotoknak a javítását végezzük el horvát és magyar partnerek részvételével. Partnerek: Magyarországi és horvátországi állami intézmények és elkötelezett civil szervezetek fogtak össze, hogy megoldást találjanak a káros folyamatok megállítása érdekében, és pályázatot állítottak össze az Ó-Dráva helyreállítására. 

Az Európai Unió LIFE+ pályázati alapja támogatta a kezdeményezést, és 2014-ben négyéves projekt kezdődött el. Az együttműködés vezetője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, partnerei a WWF Magyarország, Pitomaca önkormányzata, Verőce-Podravina megye regionális fejlesztési ügynöksége, Verőce-Podravina megye természetvédelmi intézménye és a Somogy Megyei Horgászegyesület. 

Partnerség az Élő Dunáért: 
• A vizesélőhelyek biológiai sokfélesége óriási, biodiverzitás szempontból „forró pontok”. 
• Emellett számtalan jótéteményt és szolgáltatást nyújtanak az embereknek, beleértve az árvízvédelmet, ivóvizet, természetes tápanyag-eltávolítást, faanyagot, biomasszát, pihenési, kikapcsolódási és turisztikai lehetőségeket, élelmet, halat és vadat. 
• Mindennek ellenére a Duna, amely az Európai Unió leghosszabb folyója, az elmúlt 150 évben ártereinek és vizesélőhelyeinek 80%-át elveszítette. 
• A pusztulás legfőbb okozói között szerepel a folyó árvízvédelmi töltések közé szorítása, a vízenergia-termelést szolgáló duzzasztóművek építése, a mezőgazdaság területfoglalása, a városok növekedése, a hajózás érdekében végzett szabályozások és a mellékágak elzárása. • Ennek következtében a halállomány jelentősen lecsökkent, az árvizek romboló hatása megnövekedett, a vízminőség pedig romlott.
• A Duna termékeny ártereinek és vizesélőhelyeinek védelme és helyreállítása tehát mind az embereknek, mind pedig a természetnek a javát szolgálja.
• 2020-ig 12 millió m3 -nyi vízmegtartó kapacitás helyreállítása a Duna vízgyűjtőterületén (ez a mennyiség egyenértékű 4800 olimpiai úszómedencényi vízzel).
• Hét éven át összesen 4,4 millió dollár adomány a Coca-Cola Alapítványtól a Duna vízgyűjtő területén található vizesélőhelyek és árterek eltűnésének a megállítására
• A terveknek megfelelően különböző vizesélőhelyeket állítanak helyre Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában.
• Az együttműködés keretében újra összekötik a hajdani ártereket a folyókkal: néhány kísérleti helyen ellenőrzött módon megnyitják a töltéseket és megvalósítják a víz megtartását az ártereken – mindezt természetesen az illetékes helyi hatóságokkal és érintettekkel szoros együttműködésben.