Az ipolytarnóci miocén parkban, 2014-ben talált leletek arról tanúskodnak, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek itt, 17-18 millió évvel ezelőtt.

 

Újonnan felfedezett, megkövesedett lábnyom a Tasnádi Kubacska csarnokban, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen 2015. március 2-án.
Fotó: MTI/ Komka Péter

Mint Kordos László paleontológus, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízott szakértője az MTI-nek elmondta, az újabb megkövült lábnyomok 2014 nyarán kerültek elő a látogatóknak kiépített, ám még nem feltérképezett területről. A krokodilokra, teknősökre, gyíkokra, kétéltűekre emlékeztető lények ugyanabban az időszakban éltek, mint azok az orrszarvúk, párosujjú patások, ragadozók és madarak, amelyek nyomait már korábban felfedezték. Idáig 11 gerinces állatfajt, köztük emlősöket és madarakat azonosítottak.

Kordos László paleontológus szakértő (jobbra) és munkatársa, Mészáros Ildikó bemutatja az újonan felfedezett megkövesedett lábnyomokat a Tasnádi Kubacska csarnokban, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen.
Fotó: MTI/ Komka Péter

Az Ősvilági Pompejinek is nevezett területen a kutatások jelenleg is folynak, az eredmények első nyilvános szakmai bemutatására a Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlésén kerül sor, 2015. március 18-án.

Az újabb leletek szakmailag nagyon fontos eredménynek számítanak - hangsúlyozta Kordos László: „Eddig is tudtuk, hogy a világban ez a leggazdagabb lábnyomos lelőhely, beleértve a dinoszauruszos lábnyomos helyeket is, már ezelőtt is legalább 3 ezer lábnyomot térképeztünk fel Ipolytarnócon, néhány száz négyzetméternyi területen".

Egy újonnan felfedezett, megkövesedett medvekutya lábnyom.
Fotó: MTI/ Komka Péter

Hogy mi található még a kőzetrétegekben, speciális technikával, komputertomográfos módszerrel deríthető ki, vagyis a rétegeket képzeletbeli lapokra bontva lehet majd vizsgálni. A professzor szerint, még a nagyon nehezen látható és dokumentálható nyomokat is „elő lehet hívni” felszíni lézerszkenneléssel.

Kordos László (balra) és Szarvas Imre, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa megkövesedett lábnyomokat vizsgálnak a Tasnádi Kubacska csarnok padlózata alatt.
Fotó: MTI/ Komka Péter

Ipolytarnócon 1900-ban fedeztek föl őslénylábnyomokat, legutóbb Tasnádi Kubacska András végzett itt ásatást az 1930-as évektől ’60-as évek végéig, az Expedíció az időben című könyvben az itteni ásatások eredményeiről is írt. A terület élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, így az ősi maradványok évmilliókig „konzerválódtak”.