Az előző európai uniós ciklusban mintegy 36 milliárd forintból fejlesztettek természetvédelmi területeket Magyarországon, és 2015-16-ban 31 Mrd értékben nyújtottak be pályázatokat a nemzeti parkok - mondta a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára Lébényben.

Rácz András azon az eseményen beszélt ma erről, amelyen bejelentették, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNP) és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (Kaeg Zrt.) mintegy 1,7 milliárd forint európai uniós forrásból helyreállítja és fejleszti a Hanság élőhelyeit a következő öt évben.
A nemzeti park és az erdőgazdasághoz együttműködő partnerként az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Csorna, Kapuvár, és Lébény Város Önkormányzata, illetve Kóny Község Önkormányzata csatlakozott. 2014-ig 92 fejlesztési program indult el, s mintegy 100 ezer hektárnyi területen javult az élőhelyek állapota. Rácz elmondta, Magyarországon mintegy 14 ezer őshonos haszonállatot tartanak a nemzeti park igazgatóságok. Ezeknek az állatoknak a projekttel érintett területek későbbi fenntartásában jut fontos szerep. A klasszikus élőhelyrekonstrukciók és a területkezelési infrastuktúra megteremtése mellett természetvédelmi őrszolgálati és monitorozó eszközök beszerzésére, illetve bemutatási, szemléletformálási tevékenységre is jut keret.

Rácz András beszélt arról is, hogy az FHNP eddig mintegy 1,2 milliárd forint értékben végzett élőhely-rekonstrukciókat, s a tíz nemzeti park közül az egyik legnagyobb állattartónak számít, mert közel háromezer állatot tart, köztük 1500 szürkemarhát. 1,7 Mrd Ft összértékű, táji léptű az egész Hanság területére kiterjedő, mintegy 9000 Ha nagyságnyi beavatkozási terülten rendelkező projektben a gyepek állapotának javítása, csatornarekonstrukció, vízkormányzás feltételeinek megteremtése mellett az állattartás feltétleit is javítják többek között téli szálláshely kialakításával.

Reischl Gábor, az FHNP igazgatója arról beszélt, hogy a nemzeti park által eddig végrehajtott programokhoz jól beleillik a mostani fejlesztés. Felidézte, hogy az első lépés 2000-ben kezdődött a nyirkai-hany helyreállításával, majd tíz évvel később az osli-hany rekonstrukciójával, amely a Rákosi vipera élőhelyeinek fejlesztésével folytatódott. Orbán Tibor, a zrt. vezérigazgatója szerint már folynak a megvalósításhoz szükséges tervezések és engedélyezési eljárások, a konkrét munka tavasszal kezdődhet. A programban a többi között földutakat újítanak fel, iszapot kotornak a tómedrekből, és javítják vízellátásukat. Megtisztítják a területeket a nem őshonos növényektől, például a bálványfától, a selyemkórótól, a japán keserűfűtől. Helyreállítják az elcserjésedett, fás- és lágyszárú özönnövényekkel teli gyepterületeket, mezőgazdasági eszközöket szereznek be és megújítják a Hany Istók tanösvényt. (MTI/FM sajtóiroda)