Lejárt a méhpusztító hatással gyanúsított neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatának uniós tilalma – a Greenpeace tiltakozik.

Lejárt a méhpusztító hatással gyanúsított neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatának uniós tilalma. A vegyszer alkalmazási lehetőségét 2013 végén korlátozta Brüsszel arra hivatkozva, hogy káros hatással lehet a méhekre.

A neonikotinoidokban a méhészek szerint az a legmegtévesztőbb, hogy nem azonnal okoznak pusztulást, hanem a méhek idegrendszerét, immunrendszerét, tájékozódó képességét rombolják. Az elhullás csak hosszabb távon, fokozatosan jelentkezik, ezért bizonyítani is nehéz.

Magyarországon idén tavasszal ismét használhatják a gazdák a hatóanyagot a csávázószerekben, ami ellen a Greenpeace tiltakozik, és azt kéri nyílt levelében, hogy hazánk utasítsa el a méhgyilkos szert.

A neonikotinoidokat 2013. december 1-je óta nem lehetett használni csávázáson keresztül három növénykultúrában – magyarázza Tömöri Balázs, a zöldszervezet agrárkampány-felelőse.

Az Európai Bizottság kétéves tiltást javasolt, ám a tagállamok 2015. szeptember 30-ig benyújthatták a területükön gyűjtött vizsgálati adatokat a tilalom meghosszabbítása, véglegesítése, kiszélesítése, esetleg megszüntetése érdekében.

Nagyon sok ilyen adat, tudományos munka, kutatás érkezett, a testület ezért meghosszabbította a korlátozást, amíg az uniós hatóság nem jár utána az információknak.

méh

Méhek az itatónál – fotó: Kovács Attila / MTI

Ezt azonban Magyarország nem várta meg, hanem eseti engedélyt kért, így február 1. és május 31. között ezeket a szereket lehet is itthon használni, miközben nagyon sok európai országban már kivonták őket, vannak ugyanis alternatívák, csak ezekről itthon kevesen tudnak – hangsúlyozza a Greenpeace szakértője.

Azt viszont Tömöri sem tudja megmondani, volt-e hatása a tiltásnak, mivel ezeknek a rovarölő szereknek a lebomlása a talajban nagyon hosszú ideig, akár 2-3 évig is tarthat, így a kétéves korlátozás egyszerűen nem lehet elég a tapasztalatok begyűjtésére.

A környezetvédők aggodalmait a méhészek is osztják, mivelhogy a neonikotinoid csak egy a mezőgazdaságban használt kemikáliák közül, ráadásul sokak szerint a többféle vegyszer egyidejű jelenléte a méhlegelőn olyan többlet kockázati tényező lehet, amit gyakorlatilag mérni, modellezni sem lehet.

Fekete Gáspár, aki a Karancs-völgyben méhészkedik, azt mondja, annak idején rendre előfordult, hogy egy-egy táblán tömegesen pusztultak el a méhek, a méhész pedig egyszerűn nem tudja ellenőrizni, hol, mikor és mivel permeteztek az adott területen.

A szakember azt meséli, volt, hogy a teljes állomány két óra alatt elpusztult egy három kilométerre található repcetábla permetezése miatt, mert a szél ilyen távolságra is elhozta a vegyszert. A kockázatokról, veszélyekről leginkább az újságokból értesülnek, de, mint mondja, ezeket a cikkeket megérteni már-már vegyésznek kell lenni.

http://www.agroinform.com/