Magyarország az egymillió horgász országa. Az állítás talán közhely és talán túlzás is kicsit, de tény, hogy több százezerre tehető a hazai horgásztársadalom nagysága, a sporttársak száma évről évre töretlenül nő, és mára a horgászturizmus – talán a síturizmus mellett – az idegenforgalom egyik legdinamikusabban fejlődő ága lett.

Tisza-tó

Egyre több színvonalas, jól karbantartott horgászhely közül választhatnak a sport kedvelői, legyen az vadvíz vagy mesterséges horgásztó. Magyarország kifejezetten gazdag változatos nehézségű és jellegű horgászvizekben.

A horgászat ellenzői által leggyakrabban hangoztatott érv, hogy ez tulajdonképpen nem is sport, és különben is, milyen unalmas már egy tó- vagy folyóparton naphosszat ücsörögni úgy, hogy simán lehet, hogy egyetlen nyavalyás hallal sem találkozik az ember. A szkeptikusoknak innen üzenjük, hogy a horgászatban nem a halfogás a lényeg.

A horgászat lényege ugyanis a csend, a magány, a nyugalom és a természet. Az esetleges sikeres fogás vagy az esti halászléfőzés pedig csak bónusz. Szerencsére idehaza is egyre inkább terjed az Angliából indult szokás, hogy a halakat a sikeres akasztás után visszaengedik élőhelyükre a horgászok. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ellene lennénk egy jó kis pontyozásnak, de a feltétlenül szükségesen felüli mennyiséget ma már itthon is illik visszadobni.

Ami pedig a sport vagy nem sport témakörét illeti: a fanyalgók és kételkedők nyugodtan kipróbálhatják a pergetés nevű módszert – részletesen alább –, és gyakorlatilag borítékolható, hogy estére kar- és vállfájással térnek haza.

Mivel, mennyiért?

A magyarországi vizeken csak engedéllyel rendelkezők horgászhatnak. A horgászengedélyhez minden horgásznak vizsgát kell tennie a horgászmódszerek és a halak ismeretéről, illetve tagnak kell lennie valamelyik hazai horgászegyesületben. A horgászengedély két részből tevődik össze: szükségünk van egy úgynevezett éves horgászjegyre, amelyet a saját horgászegyesületünknél kell kiváltani, de ez önmagában még nem jogosít fel minket arra, hogy bárhol horgászhassunk. Ehhez ugyanis úgynevezett területi engedély is kell, amelyeket a horgászvizek közelében, a helyi egyesületeknél vagy a horgászboltokban szerezhetünk be. A területi jegyek árfekvése eltérő, és létezik napi, heti és éves területi engedély is.

Ha minden szükséges engedélyt és felszerelést beszereztünk, nincs más dolgunk, mint néhány doboz sör társaságában elindulni első horgásztúránkra. A két legismertebb vizet, a Balatont és a Velencei-tavat most kihagynánk a javasolt helyszínek közül.

Igazi négy évszakos horgászvíz, hiszen minden évszakban kiválasztható az a halfaj, amelyre érdemes ott horgászni. Maga a tó egyébként a folyó duzzasztása révén jött létre, és teljes területe eléri a 127 négyzetkilométert. A folyó 46 kilométeren szeli át a szigetekkel, félszigetekkel, holtágakkal tarkított vadregényes tájat, ahol a városi ember számára már-már hihetetlenül gazdag élővilág tárul a szemünk elé. A tó és környékének vízmagassága is változó, így az állóvizekre jellemző halfajok szinte mindegyike, ponty, csuka, süllő, harcsa, kárász és keszegfélék vagy a kevésbé kedvelt balinok is szép számmal előfordulnak itt. Az élő Tiszát és a tározókat összekötő úgynevezett öblítőcsatornákon a halak ide-oda vándorolhatnak, s az apró csatornák torkolatai a halak kedvenc tanyái, ezek különösen kedveltek a rablóhalra horgászók körében.

A Tisza-tónál 2013-ban a felnőtt napijegy 2300 forint, az egyhetes tízezer forint, az éves területi engedély pedig  26 ezer forint. A 14–18 éves ifjúsági korosztálynak a napijegyért ezer forintot, az éves engedélyért pedig tizenháromezer forintot kell fizetni. A 14 év alatti gyerekeknek az éves területi engedély egységesen ezer forint, és ezen engedély kiváltásához a legkisebbeknek nem szükséges horgászvizsga és horgászegyesületi tagság sem. A területi jegyek a tó környéki településeken (Abádszalókon, Tiszafüreden, Tiszaderzsben) bármelyik horgászboltban beszerezhetők.

Szelidi-tó

A Szelidi-tó mindkét partjának csak körülbelül az egyharmada beépített, a többi rész megmaradt eredeti, természetes állapotában. A tavat egy 360 hektáros természetvédelmi terület veszi körül, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park egyik gyöngyszeme.

A tó kitűnő horgászvíz, számos rekordlistás halat adott már az ott horgászóknak. Mind békés, mind ragadozó halak élnek a vízben. Horgászni a partról (főszezonban a strand teljes területét kivéve), az északi parton stégekről, illetve csónakból is tudunk. Csónakbérlésre a Víg-Horgász Panziónál van lehetőség. Az engedélyeket megválthatjuk a parton lévő horgászboltban, vagy Dunapatajon. Az éves területi engedélyért harmincezer forintot kell fizetni 2013-ban, a napijegy pedig 3500 forintba kerül.

Dráva

Folyóvízi horgászat esetén a hazai horgásznak elsősorban a Tisza vagy a Duna ugrik be. A Dráva kissé hátrébb szorul a ranglistán, pedig szépsége, természeti adottságai miatt igazi kincse országunknak. A Dráva teljes hazai szakasza védett terület, a Duna–Dráva Nemzeti Park területe. A folyóvízi jellegből adódóan a csónakos horgászat dominál a térségben; a természetes vizek jellemzőjeként itt is meg kell keresni a halat, illetve mielőtt megkeresnénk, el kell dönteni, mire megyünk. A Dráva hihetetlen gazdag halfaunája néha elbizonytalaníthatja az oda tévedőt: a közismert halfajok mellett olyan ritka fajokat is találunk, mint a különféle csíkok és küllők, a magyar bucó, lápi póc és a pisztráng.

A Dráva Somogy megyei szakaszára az éves területi engedély idén tízezer forint, a napijegyért ezer forintot, az ifjúsági éves engedélyért pedig 6500 forintot kell fizetni. A baranyai szakaszon a felnőtt éves jegy 5500, a felnőtt napijegy ezer forint. Az ifjúsági horgászoknak 2800 forintot kell leszurkolniuk az éves engedélyért.

(Fotó: Stockfresh, Gernot Hochmueller, Dunapataj.hu, Tóth Roland)

http://player.hu