A
Váralja Szövetség félpályás útlezárással tiltakozott az erdélyi
Verespatakra tervezett aranybánya ellen. A tüntetés helyszínéül a Makó
melletti Apátfalvát választottuk, ugyanis ebben a térségben lép a Maros
a mai Magyarország területére. A megmozduláshoz az Élőlánc
Magyarországért és a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete is csatlakozott.
A Váralja Szövetség lelkes aktivistái
Budapesti és makói tagjaink, szimpatizánsaink a 43-as főútvonal Arad
felé vezető forgalmi sávját zárták le Apátfalva belterületén. A tüntetés
délelőtt 10 órakor kezdődött és déli 12 óráig tartott, miközben a
kétnyelvű transzparensek feltartása mellett szórólapokon tájékoztattuk a
lakosságot a verespataki bányanyitás lehetséges következményeiről.
Az autósok többsége üdvözölte a félpályás útlezárást
A
megmozdulás osztatlan sikert aratott az apátfalviak között: a lakók
átérzik, hogy milyen veszély fenyeget, tisztában vannak az ügy súlyával.
A Váralja Szövetség tüntetését a helybéliek örömmel fogadták, nagyon sok
pozitív visszajelzés érkezett. Az apátfalviak abban is egyetértettek
velünk, hogy az ügy érdekében a magyar kormány határozott fellépését
kell kezdeményezni.
A forgalmat a rendőrség irányította
A makói
városi televíziónak nyilatkozó Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség
elnöke (képen fent) ismertette szervezetünk álláspontját. A
Váralja Szövetség nemcsak a városka épített örökségéért és gyönyörű
környezetéért aggódik, hanem a Maros-hordalékkúp felszín alatti
vízkészletéért is, amely Hazánk egyik legjelentősebb vízkincse. A
Maros-hordalékkúp rendkívül érzékeny kapcsolatban áll a felszíni
vizekkel, így a Maros folyóval is, amelynek vízgyűjtő területén nyílna
meg a cianidos technológiát alkalmazó bánya. Hetzmann Róbert közölte,
hogy a 2000-ben már megélt ciántragédiához hasonló ökológiai katasztrófa
örökre ihatatlanná tenné a Dél-Alföld vízellátásának jelentős részét
biztosító vízkészletünket. A helyszínről a városi televízión kívül a
Délmagyar és a helyi rádió is tudósított.
Plakátok Verespatakért
A
Váralja Szövetség petícióban tájékoztatja Magyarország Kormányát a
verespataki bányanyitás nemzetpolitikai kockázatairól. Álláspontunk
szerint öt okunk van rá, amelyek miatt egyenként fel kell lépnünk a
bányanyitás ellen: a Maros-hordalékkúp alatti vízkincsünk mellett a
cianidos technológia folyóinkra nézve is hatalmas kockázati tényező. A
bányászat továbbá hatalmas környezetszennyezéssel járna együtt, amely a
bányacég becslései szerint is száz évig tartana. Negyedik érvünk, hogy a
magyar történelem és kultúra részét képező Verespatak épített
örökségének megóvása is kiemelt nemzeti érdek. Végül megállapítjuk, hogy
a tizenöt évig tartó bányászat nem a fenntarthatóságra épül: a
helyieknek csak néhány évig adna munkát, majd maga mögött hagyná a
leharcolt, élhetetlenné tett környezetet.
A
Váralja Szövetség ezért a magyar kormányhoz fordult, kérve a hatékonyabb
fellépést a bányaberuházás megakadályozása érdekében. Az ügynek
különleges aktualitást ad, hogy az új román kormány nincs jó viszonyban
a bányacéggel, így Verespatak új esélyt kapott.
Az erdélyi románok is üdvözölték fellépésünket
A nagy
forgalmú úton megállásra kényszerülő autósok is megértették a tiltakozás
üzenetét: nagyon sokan szolidaritásukat fejezték ki az ügy iránt. A
Váralja Szövetség fontos jelzésnek tartja, hogy az erdélyi románok is
örömmel fogadták fellépésünket.
Egy sikeres fellépés után
A Váralja Szövetség bejelentette: a makóiak érdeke nemzeti érdek, ezért
Magyarország nem nézheti tétlenül, ahogy vízkincse fokozott veszélybe
kerül. Szervezetünk reméli, kellően hangos a magyar emberek tiltakozása,
ám amennyiben mindez nem így lenne, készen állunk további, akár sokkal
jelentősebb megmozdulásokra is.
A félpályás útlezárás 12 órakor rendbontás nélkül, a tervezettnek
megfelelően sikeresen zárult. Ezt követően a Váralja Szövetség tagjai
látogatást tettek Makón, megtekintettük Makovecz Imre híres alkotásait
az egy évvel ezelőtt elhunyt nagy mester emlékére. (Erről
itt olvashat bővebben.)
Kommentáld!