Nem mindegyik virág bocsát ki kellemes illatos, sőt némelyik szó szerint bűzlik. Vajon mi lehet ennek az oka?

 

Lódög kontyvirág (Helicodiceros muscivorus)
Fotó: Profimedia

Az erős szag elriasztja a kártevőket, és a kíváncsi embereket is, egészen más hatást gyakorol azonban egyes rovarokra. A virágok nagy része illatanyagot termel, amit megporzásra kész állapotban bocsát ki. A kellemes illat odavonzza a rovarokat, így segítve a megporzást, a szaporodást. A kellemetlen szag kibocsátásának okairól, és a legbüdösebb virágokról Megyeri Szabolcs kertészmérnököt kérdeztük. 

„Ezek a növények ezzel a szaggal vonzzák magukhoz azokat a rovarokat, melyek elvégzik a beporzást, némely esetben az elcsábított rovar egyenesen táplálékul szolgál” – mondja a szakember, majd bemutat néhány érdekes büdös virágot is.

Virágzó óriás titánbuzogányt (Amorphophallus titanum) szagol egy látogató a tokiói Dzsindai Botanikus Kertben 2015. szeptember 7-én. Virágja csak két-három napig tart, utána összecsuklik. Kibomlásának első mintegy 12 órájában orrfacsaró bűzt áraszt, a szag az égett cukorénak és a rothadó húsénak az elegye, amely vonzza a beporzáshoz szükséges legyeket és rovarokat, de elriasztja a kártevőket.
Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

„A büdös virágok leghíresebb képviselője a titánbuzogány (Amorphophallus titanum), amit angolul corpse flowernek, vagyis hullavirágnak hívnak - ez sok mindent elárul róla. A világ egyik  legnagyobb egyvirágú növénye amellett, hogy akár három kilométerre is elható dögszagot áraszt, a föld alatt pedig hatalmas, akár félmázsás, emberi fogyasztásra is alkalmas gumót növeszt, amit a növény élőhelyén, Szumátrán élelmiszerként fogyasztanak a helyiek. A növény ritkán, olykor csak tízévenként egyszer virágzik, ám ekkor bepótolja a lemaradást: virágja 240 centiméteresre is megnőhet. Mérete és különleges szaga miatt a helyiek sokáig emberevő növénynek hitték a titánbuzogányt, így jó ideig senki nem mert közel menni hozzá.

A Bulbophyllum phalaenopsis a világszerte nagyon kedvelt otthoni dísznövény, a lepkeorchidea rokona. Ez az orchideaféle a rothadó húséhoz hasonló, förtelmes bűzt ereget - így csalogatja magához a beporzást intéző legyeket. Az orchidea egy másik rokona a Satyrium pumiluma, amely a dél-afrikai Nyugat-Fokföld tartomány homokos talajain virágzik. Mivel nektárt nem termel, a tudósok nem jöttek rá, mivel vonzza oda a rovarokat. Timotheus van der Niet, a dél-afrikai KwaZulu Natal Egyetem kutatójának vizsgálatából kiderült, a Satyrium pumiluma a döglegyekre vadászik – kiderült, hogy az orchideát ugyanazok a húslegyek látogatják, amelyeket korábban elütött szirtiborzok tetemein találtak.

Az afrikai földikürt (Hydnora africana) annyira furcsán néz ki, hogy egyáltalán nem csodálkozhatunk rajta, hogy illatélményben sem a hagyományos vonalat képviseli: átható, orrfacsaró ürülékszag lengi körül. Az Afrikában honos növény a beporzás miatt csalogatja magához szagával a rovarokat, ám a belülre kerülő állatokat összecsukódó szirmaival rabul is ejti, hogy azok biztosan meghempergőzzenek a pollenban, majd ezután útjukra engedi őket.

A lódög kontyvirágról (Helicodiceros muscivorus) már a neve is elárulja, irritáló dögszagot áraszt, a célja pedig szintén a beporzást végző rovarok meghódítása. A lódög konytvirág egyedülálló módon képes saját hőmérsékletének, így a szag kibocsátásának szabályozására.

Dögvirág (Stapelia gigantea)
Fotó: Profimedia

A Stapelia gigantea  - magyarul csak dögvirágként ismeretes - bomló állati tetemhez hasonló bűze itt is a beporzás miatt hasznos. A dögvirág érdekessége, hogy időről-időre divatba jön, mint egzotikus szobanövény, fullasztó szagát ugyanis csak a rövid ideig tartó virágzás alatt érezni. Esztétikai értékét nagyban növelik csillag alakú virágai, tartása sem bonyolult feladat, de talán mégsem a legideálisabb zöld házi kedvenc.

Essen szó azonban egy gombáról is, ami nem csupán a szaglószerveket támadja, de még kifejezetten csúnya is. A vörös tintahalgomba (Aseroe rubra) Ausztráliában honos, csillag alakú testét gyakran barnás nyálka fedi, szaga a bomló húséra emlékeztet.”

Tulajdonképpen miből is keletkezik a virágillat?

Megyeri Szabolcs kertészmérnök válasza a következő: „A virágok illata 100-250 Dalton (a szén legstabilabb izotópja tömegének egy tizenketted része) nagyságú illékony molekulák elegye, amelyben számos más kémiai összetevő mellett a monoterpének, szeszkviterpének, aromás alkoholok, fenil-propanolok és benzénszármazékok játszanak hangsúlyos szerepet.

A növények illata a megtermékenyítés után virágonként csökken, hiszen a rovarok újabb látogatása feleslegessé válik – csak megsértenék a kialakulóban lévő termést, a cél az, hogy az illat a még megtermékenyítetlen virágok felé vonzza az állatokat.

A jelenlegi feltételezések szerint a büdös virágok rothadásra emlékeztető szagát olyan illékony anyagok molekulái keltik, amelyekben kén- vagy nitrogénatom van.”