Egy új kutatás szerint a „korallkertészettel” - azaz a laboratóriumban előállított koralltöredékek betelepítésével - helyreállíthatók egy veszélyeztetett korallfaj, az Acropora cervicornis telepei.

Fotó: Stephanie Schopmeyer

A Miami Egyetem Rosenstiel Tenger- és Légkörtudományi Iskolájának munkatársai által vezetett csapat fontos megállapításokra jutott a korallzátonyok hosszú távú megóvásával kapcsolatban - számol be az EurekAlert. A zátonyok területe világszerte csökken, a pusztulás hátterében számtalan tényező, például a klímaváltozás és az óceánok szennyezése áll.

Stephanie Schopmeyer, a Miami Egyetem biológusa és az új tanulmány vezető szerzője szerint vizsgálatuk alátámasztotta, hogy a jelenlegi helyreállítási módszerek nagyon hatékonyak. „Az egészséges korallzátonyok elengedhetetlenek a mindennapi életünkhöz, a sikeres korallújjáépítés pedig egy bizonyított helyreállítási eszköz az elveszett part menti források számára” - mondta a kutató.

A tanulmányban a csapat több sikeres helyreállítást is dokumentált floridai és Puerto Ricó-i helyszíneken. Az eredmények arra utalnak, hogy a jelenlegi módszerek nem károsítják jelentősen a donortelepeket. A manapság használt technikával előbb szöveteket távolítanak el élő korallokból, ezeket laboratóriumi körülmények közt tenyésztik, majd visszaültetik a zátonyokra.

Az Acropora cervicornis egyedszáma az 1980-as évek óta 90 százalékkal csökkent a Karib-térségben. Az élőlényeket 2006 óta védi az Egyesült Államok veszélyeztetett fajokról szóló törvénye.

A faj megóvásának érdekében évente több ezer mesterségesen nevelt korallt ültetnek el a zátonyokon. Az új tanulmány az első, amely regionális szinten mutatja be a betelepített korallok túlélési és szaporodási adatait. A vizsgálatban megközelítőleg 1000 különálló telepet elemeztek.

A korallzátonyok kulcsszerepet töltenek be a tengeri és óceáni ökoszisztémában, éppen ezért eltűnésük a halászatra, és így az emberiségre is súlyos hatással van. A zátonyok ráadásul a természeti katasztrófák, például a hurrikánok hatását is mérséklik. A szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi helyreállítási módszer sikeresen és költséghatékonyan védheti a partot a viharoktól és a tengerszint emelkedésétől.

Diego Lirman, a kutatócsapat tagja szerint a korallok száma vészesen csökken, az újjáépítési programokat azonban lényeges összetevőként lehet számon tartani az élőlények megőrzésében és a korallgazdálkodásban. A szakértő hozzátette, eredményeik biztosítják a szükséges tudományos viszonyítási alapot a helyreállítási folyamatok folytatásához.