Várkastély, amit kevesen ismernek 2012.04.16. | Halmi Lukács Hol van Vaja? És Sárvár? Ugye nem ugrik be egyből, pontosan hol találhatók? Pedig érdemes felkeresni mind a két települést.

Akár Vaja, akár Sárvár is megérdemelné, hogy a köztudatban előkelőbb helyet foglaljon el. Mindkét település különös kincs birtokosa: jó állapotban megőrzött, gondosan felújított várkastélyt mondhatnak magukénak.

A vajai Vay-fészek

Ott van mindjárt Vaja. A település Nyíregyházától 35 km-re, Mátészalkától 15 km-re, Vásárosnaménytól 17 km-re található, azaz a centrumban gondolkodó magyar ember számára láthatatlan helyen. Pedig az itt székelő Vay család igazán fontos nyomott hagyott a településen egy épségben megmaradt reneszánsz várkastélynak köszönhetően.

A család már a középkorban uralta ezt a hajdanán vizekkel átjárt, mocsaras területet; tudjuk, hogy 1554-ben kúria állt a településen, amelyet a 17. században alakítottak át reneszánsz stílusban. Ezt a téglalap alapú, vastag falú, tornyos épületet láthatjuk ma is. Őrzi az alföldi arisztokrácia emlékét, és idén – különösen a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötés háromszázadik évfordulóján – a kuruc–labanc harcokra emlékezetet. A Habsburg-ház önkényuralma ellen kirobbant 1703-as felkelés idején a fejedelem belső udvari köréhez tartozó Vay Ádám marsall, a munkácsi vár főkapitánya élt a várkastély falai között. „II. Rákóczi Ferenc két ízben is jár Vaján, az általa vezetett szabadságharc idején.

Először 1703. július 19-én érkezik Vajára, a célból, hogy a Vay testvéreken keresztül megnyerje a szabadságharc ügyének Szabolcs megye, majd az ország nemességét” – olvashatjuk a kastélyban működő Vay Ádám Múzeum honlapján. – „A Fejedelem második vajai látogatása a szabadságharc hanyatlása idején történik. A császár küldöttével, Pálffy Jánossal folytat tárgyalásokat 1711. január 31-én. Emlékirataiban így ír erről a találkozóról: »…a haza szeretet és nyugalmának őszinte óhajtása engem Vajára vezet, hogy ott értekezzem Pálffy tábornokkal… Este felé megérkeztem e helyre. Pálffy tábornok és én ugyanabban a kastélyban szálltunk. Előttem érkezett és kint fogadott, amikor lovamról leszálltam…

Amikor egyedül maradtunk Pálffyval, biztosított a császár jó akaratáról és arra buzdított, hogy írjak a Fejedelemnek egy hódoló levelet, s ha ezt megteszem, biztosíthat róla, hogy a császár a nemzetnek éppúgy, mint az erdélyieknek megadja a törvényeken alapuló minden szabadságát és általános bocsánatot mindazoknak, kik még fegyverben vannak. Ami pedig az én személyemet illeti, nincsen olyan becsület, méltóság, kedvezés, vagyon, amelyet ne remélhetnék, az erdélyi fejedelemség kivételével.« A Fejedelem a felkínált személyes előnyöket visszautasította, de megígérte, hogy három napon belül illendő levelet ír a császárnak.”

A várkastély szerencsésen túlélte II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharcát, és császári hadmérnökök várrobbantó hadjáratait is. A legtöbb várhoz hasonlóan a sok tekintetben korszerűtlen épület mégis lassú pusztulásnak indult. 1896-ban ennek ellenére tovább gazdagodott: ekkor készült a második emeleti nagyterem mennyezetfreskója, amelyet a család Lohr Ferenc festőművésszel készíttetett, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának emléket állítson.
A kastély állagának további romlását 1964-ben a benne létrehozott Vay Ádám Múzeum megnyitása állította meg, majd a nagyszabású rekonstrukciós munkáknak köszönhetően a műemléképület néhány év óta sosem látott fényében ragyog.

(1/3)

A Nádasdy-vár

Hasonlóan lenyűgöző élmény fogad bennünket a fürdőkultúrájáról is híres Sárváron. A Szombathelytől alig 30 km-re található településen egykettőre megfeledkezünk a Kádár-korszakból fülünkbe ragadt termálkristály-reklámról, ha megpillantjuk a teljes épségében fennmaradt középkori várat.

„Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni – tudjuk meg a várkastélyban működő Nádasdy Ferenc Múzeum honlapjáról. – A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. 

A 17. század közepén további jelentős építkezések folytak III. Nádasdy Ferenc országbíró irányítása alatt. A kastély secco és freskó technikával készült mennyezeti csataképsorozata a hazai barokk művészet legnagyobb szabású monumentális történeti falképsorozata, s mint ilyen ez az egy maradt meg. A képeket Hans Rudolf Miller festette 1653-ban, s nagyrészt II. Nádasdy Ferencnek, a »fekete bég«-nek törökellenes csatáit ábrázolják.”

A bámulatosan szép díszterem oldalfalain a szintén bécsi származású, Sopronban élt Dorffmaister Istvánnak jó száz évvel későbbi, 1769-ben, vegyes technikával készült, bibliai jeleneteket ábrázoló művei láthatók. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében mai formájában is egy 16–17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.

A várnak 1945-ig több tulajdonosa is volt, többek között az oldalfreskók elkészítését Dorffmaister Istvántól megrendelő Somogy megyei Szily család, vagy az 1875-től a második világháború végéig a bajor uralkodó dinasztia, a Wittelsbachok. A Nádasdy Ferenc Múzeumot városi kezdeményezésre 1951-ben alapították, s ha tárlatvezetést kérünk, különleges történeteket hallgathatunk a vár, a város és a környék történetéről.
Útra fel, kelet és nyugat között!

(1/3)

Fotó forrása: Wikipedia, a múzeumok honlapja, Nemzetiműemlék.hu