A légszennyezettség komoly egészségkárosító erővel bír, ezért is megdöbbentő, hogy a világ lakosságának milyen óriásai része él olyan városban, ahol ez komoly gondot okoz. A Portfólió gyűjtése szerint a nagyon kedvezőtlen állapot ugyan elsősorban a szegényebb országokat érinti, azért Európában is jó néhány olyan város található, ahol az uniós irányelveknek megfelelő határértéket átlépi a porterhelés.

A környezetszennyezés jelentősen károsítja az ott élők egészségét, a városi levegő minőségének jelentős esésével párhuzamosan növekszik a stroke, a rák, és több krónikus és akkut betegség, mint például az asztma előfordulásának valószínűsége. A WHO adatai szerint az emberiség jelentős része él olyan városokban, ahol a légszennyezettség átlépi az ajánlása szerint megengedett mértéket. Különösen rossz a helyzet a szegény vagy közepes jövedelmű országokban, ahol a több mint 100 ezer lakossal rendelkező városok 98 százalékában rossz minőségű a levegő. A magasabb jövedelemmel rendelkező országokban valamivel jobb a helyzet, ott az arány 56 százalékos.

A WHO 3000 várost tartalmazó adatbázisa szerint, a legnagyobb környezetszennyezésnek a Nigériában található Onitsha város lakói vannak kitéve, a gyorsan növekvő városban körülbelül 30 szorosa P10 (por és pollen szennyezettség) szintje az ajánlottnak. A második helyen a pakisztáni Pesawar áll, míg a harmadikat az iráni Zabol foglalja el. A legszennyezettebb városok -az előzőekkel összecsengően a gyorsan növekvő közel-keleti és dél-kelet-ázsiai országokban találhatóak. Az első 20-ba négy nigériai, három szaudi három indiai és kettő iráni került.

A WHO adatai alapján megvizsgáltuk, hogy az Európai Unióban mely városok számítanak a legszennyezettebbnek. Az EU-s sztenderdek szerint a PM10 szintjének éves átlagban 40 ug/m3 alatt kell lenni, a napi határérték 50, melyet azonban egy évben csupán 35-ször lehet átlépni. Az Unióban a legszennyezettebb városok Bulgáriában és Lengyelországban találhatóak. A 100 ezer fölötti lakosságnagysággal rendelkező települések listáján az első 20-ba 9 lengyel, és 6 bolgár került, de ha a kisebb városokat is figyelembe vennénk, akkor részesedésük még magasabb lenne. A legszennyezettebb nagyváros az EU-ban a bolgár Plovdiv, ahol a por szennyezettség éves átlagban közel 60 ug/m3, vagyis jelentősen a határérték feletti. A második és harmadik helyen két lengyel város Ribnik és Krakkó található, ahol szintén magasabb a szennyezettség a megengedettnél, de a nyaralók körében népszerű Várna sem, ahol szintén magas a por terhelés.

De a portfolio kíváncsi volt arra is, hogy az európai nagyvárosok hogyan teljesítenek szennyezettség terén (többnyire a fővárosok, de egy-két ország esetében inkább a nagyobb városokat emeltük ki). A legszennyezettebbnek Törökország legnagyobb városa, Isztambul számít (a főváros Ankara helyett szerepeltettük Isztambult), amit a bosznia-hercegovinai Szarajevó követ, a harmadik helyre pedig Ciprus fővárosa Nicosia került. De az EU-s iránymutatás szerinti határértéket átlépi a levegőszennyezettség a bolgár fővárosban Szófiában is, a görög fővárosban, Athénban pedig épp a határértéken mozog. A vizsgált városok közül a legtisztább levegővel az észt főváros Tallinn rendelkezik, a második helyen Lisszabon áll, míg a harmadik legtisztább levegőjű főváros Dublin. 
Budapest a 11. helyet szerezte meg a 31 elemet tartalmazó listán, így a középmezőnyben végzett, levegője a régiós országok fővárosai közül tisztább, mint a korábban már említett Bulgáriáé, ezen kívül a horvát fővárosé, Zágrábé, a lengyel fővárosé Varsóé, és Bukarestté. Ugyanakkor Pozsonyban, Prágában, Bécsben és Ljubljanában jobb a levegő, kisebb a porszennyezettség.

A WHO több magyar városra vonatkozóan is gyűjtött adatokat a légszennyezettségről, az eredmények azt mutatják, hogy valamennyi vizsgált magyar város esetében alacsonyabb a porterhelés éves átlaga, mint az uniós határérték. Az adatok alapján a legszennyezettebb város a vizsgáltak közül Miskolc, ahol a P10 éves átlagos szintje 35 ug/m3. A második helyet Nyíregyháza szerezte meg, míg a harmadik Kazincbarcika. A vizsgált települések közül a legjobb a levegője Veszprémnek, ahol a P10 éves átlaga pusztán 17 ug/m3, de alacsony a szennyezettség Ajkán és Sarródon is.