Domján Dénes Péter

Európa bioenergia erőművei erdészeti hulladék helyett olyan fákat égetnek, melyeket védett térségekben vágtak ki. A Birdlife nemzetközi zöld szervezet vizsgálata alapján a védett erdők lettek válogatás nélkül kidöntve Európa-szerte, hogy teljesítsék az EU megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit - áll a "Bioenergia Fekete könyvben."

Európa megújuló forrásainak 65%-át jelenleg a biomassza szolgáltatja – ideértve az olyan tüzelőanyagokat, mint a pellet, illetve a faforgács – és nem szél vagy napenergia. A bioenergiát olyan maradványból kéne kitermelni, mint az erdészeti hulladék, de jelen szabályozások mellett az Európai bioenergia erőműveknek nem kell bizonyítékot szolgáltatniuk arról, hogy alapanyagukat fenntartható módon termelték. 
A Birdlife bizonyítékot talált arra, hogy a fakivágások olyan természetvédelmi területeken zajlottak, mint a Kelet-Szlovákiai Poloniny Nemzeti Park vagy az Olasz, Emilia-Romagna közelében fekvő folyam-menti erdőségek. Ez utóbbiról még azt is állították, hogy hibásan lett áradásveszély-mérséklő területnek kinevezve. Szlovákiában a bioenergia területén, az EU – megújuló energiát érintő – céljainak elérésére miatti lendület a faanyag-használat 72%-os növekedését eredményezte 2007 óta – állítja a Birdlife kiadványa: ’A Bioenergia Fekete könyve’.

Sini Eräjää a Birdlife bioenergia-felelőse azt mondta: „Ez a jelentés tiszta bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy az EU megújuló energiára vonatkozó célkitűzései növelték az egész fákat betakarító fakitermelés mértékét és folytatták az ehető termények használatát az energia-előállításban. Más szavakkal, nem csak Európán kívül járulunk hozzá a nagy-léptékű környezet-romboláshoz, hanem éppenséggel a hátsó kertünkben is.” Egy 50 éves fa 50 év alatt nő meg Egész fák kivágása azzal az eredménnyel jár, hogy a fák a megkötött szenet kieresztik magukból. Ezzel tehát elhasználjuk a „karbon-nyelőket” vagyis a kibocsátások elnyelésének lehetőségét. Még ha facsemetéket ültetünk is a helyükre, akár 50 évbe is telhet, mire egy facsemete kifejlődik annyira, hogy képes legyen a kivágott fa elnyelő-képességét helyettesíteni. Ekkora pedig, a szakértők előrejelzései szerint, az elszabadult hő el fogja érni a csúcspontját.

Egy óriás faüzem az Észak-nyugat Oroszországbeli Vyborgban, 800.000 tonna erdei fából származó fa-pelletet állít elő évente. Termékeit olyan cégeknek értékesíti, mint az RWE, a Vattenfall vagy a Fortum and Dong Energy.
A kontinens karbon-nyelői – EU-s előrejelzések szerint – 100 millió tonnával fognak csökkenni 2020 és 2030 közt, többek közt a bioenergiai célú fakivágások eredményeképp.

A Guardian cikke szerint a bioenergiai célra fordított fakivágások és erdőirtások fő oka az erőművek ipari léptékű igénye: Ez egy egyre jelentősebb probléma, amely a léptékkel van összefüggésben. Minél nagyobb az erőmű-teljesítménye, annál inkább szüksége van olyan gazdaságokra, melyekben nagy-léptékben értékesíthet. Ezt azonban nem könnyű elérni maradványokkal és erdészeti hulladékkal. Ha elmész egy erdei ökoszisztémába, ahol az össz-bioanyag 30%-a maradvány, szépen összegyűjtheted azt. De ha az igényed túllépi ezt, konkrétan nem tudsz más tenni, mint kivágni az erdőt. Ilyen egyszerű a dolog. Ez a tendencia egyre csak terjed az Európai erdőségekben. A fenntarthatatlan módon kitermelt fa-importok mindinkább növekednek, hogy eleget tegyenek az Európai elvárásoknak.

 Kolumbia a világ negyedik legnagyobb pálmaolaj előállítója, megduplázta pálmaültetvényeinek számát kevesebb, mint egy évtized alatt és megtriplázta az EU-ba exportált termékeinek mértékét. Az ország erdőterületeiből – ideértve a korábbi trópusi esőerdei területeket is – félmillió hektár lett lecsupaszítva mezőgazdasági hasznosítás céljából 2006 óta. Jori Sihvonen a Transport and Environment bio-üzemanyagokkal foglalkozó munkatársa illetve a jelentés társszerzője így fogalmazott: „Könnyű abba a hibába beleesni, hogy minden bioenergiát fenntarthatónak tekintünk, de gyakran láthatunk olyanokat, amelyek konkrétan rosszat tesznek a társadalomnak, a természeti környezetnek vagy – a leégetett földeken kitermelt vagy egész fák kivágásán alapuló bio-üzemanyagok esetén – magának a klímának. Az Európai Bizottságnak ki kellene vonnia a forgalomból a föld-alapú bio-üzemanyagokat 2030-ra és nagyobb erőfeszítéseket kellene fektetnie az olyan fenntartható megújulók támogatásába, mint a nap, a szél, a geotermikus vagy az ár-apály alapú.