A Felső-Bácska egyik legfontosabb természeti területe, a Madarasi Marhajárás. A közel 44 hektár kiterjedésű ősgyep egyike az Alföld csupán néhány pontján fennmaradt sztyepprétjeinek, ezért felbecsülhetetlen értéket képvisel.

Hivatalosan is felavatták és kihelyezték a hatósági táblát a Madarasi Marhajárás természetvédelmi területre 2019. március 27-én, amely a közelmúltban került természetvédelmi oltalom alá. Ugyan a Madarasi Marhajárás természetvédelmi terület létesítéséről szóló 36/2018. (XII. 10.) AM rendelet még 2018. december 10-én jelent meg a Magyar Közlönyben, de most került sor az avató ünnepségre, a terület egyik fő ékességét adó tavaszi hérics virágzása idején.

Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára hihetetlen nagy adottságnak nevezte, hogy az ország teljes területének nagyjából egyharmada természetközeli állapotban maradt fent.

Elmondta, hogy ma már nem a nagyléptékű védetté nyilvánításokkal foglalkoznak elsősorban, hanem a már védett területek kezelésével, a természetközeli állapot fenntartásával.   Kiemelte: az elmúlt években elkezdődhetett az olyan speciális munka, mint a 41 kaptárkő, a 28 földtani képződmény - köztük a Madarasi téglavető természeti emlék -, vagy a 21 mesterséges üreg védetté nyilvánítása, amelyek mind földtörténeti, mind élőhely szempontjából jelentősek. A most természetvédelmi területté nyilvánított Madarasi Marhajárás esetében nemcsak a jelen értékeit vették számba, hanem a jövőbeni lehetőségeit is.

A legutóbbi természetvédelmi területté nyilvánítás is a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területéhez köthető, hiszen 2017 tavaszán vált védetté a több mint 100 hektáros bajai földikutya-rezervátum, amely kulcsfontosságú lépés a faj megóvása terén.     Sőt, az utolsó nagy, táji léptékű védetté nyilvánítás is a Kiskunsághoz köthető: a Körös-éri Tájvédelmi Körzet 2012 óta Magyarország legfiatalabb országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területe.

A Bácskai löszös síkság részét képező Madarasi Marhajárás legfontosabb természeti értékeit a természetközeli állapotú gyepi életközösségek, köztük különösen a löszpusztarétek, a homoki sztyepprét és a löszpusztarét átmeneti életközösségek, mocsárrét-maradványok jelentik.

Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kiemelte: a Natura 2000 hálózat részét képező Madarasi Marhajárás gyepe a rajta átfolyó Kígyós-főcsatornának köszönhetően változatos élőhelyi feltételeket biztosít az élővilág számára. A Marhajárás elnevezés a szarvasmarhával folytatott legeltetésre utal, amely 2004-ben szűnt meg, 2008 óta juhokkal legeltetnek itt.

A terület botanikai értékei régóta ismertek a szakemberek körében. Ezek közül kiemelkedő a több mint egymillió tőből álló tarka sáfrány állomány és a mintegy 8000 tőből álló tavaszi hérics populáció. Itt élő védett növényfaj még a sokvirágú habszegfű, a selymes boglárka és a kései pitypang. Ugyan nem védettek, de a Bácskai löszös síkság jellegzetes növényzetét képező taréjos búzafű, magas kígyószisz, szürke galaj és jakabnapi aggófű szintén megtalálható.

Zoológiai értékekben sem szűkölködik a természetvédelmi terület. Megfigyelhető a sisakos sáska, az óriás tőrösdarázs, a szongáriai cselőpók. Rendszeresen költ itt a füleskuvik, a búbos banka, a gyurgyalag, a szalakóta, a kis őrgébics, az erdei fülesbagoly és a parlagi pityer.

A terület védetté nyilvánítását Madaras Község Önkormányzatának polgármestere, Juhász István javasolta a Földművelésügyi Minisztériumnak 2017 októberében, majd az önkormányzat 2017 novemberében kifejezte, hogy helyi védetté is kívánják nyilvánítani. A kezdeményezést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is megvizsgálta, és megállapította az országos jelentőségű védetté nyilvánítás szükségességét. Madaras polgármestere elmondta: a táji értékek és a védett fajok megőrzése mellett természetvédelmi cél a hagyományos legeltetéses állattartás kultúrtörténeti emlékeinek megőrzése és a tájhasználati mód fenntartása.

 További természetvédelmi cél, a területen egykor feltételezhetően vagy biztosan fellelhető, de jelenleg nem megtalálható, természetvédelmi szempontból jelentős védett gerinces állatfajok (pl. délvidéki földikutya, ürge) optimális életfeltételeinek biztosítása.

A természetvédelmi terület Madarastól délre található, gyalogosan szabadon látogatható. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ezúton is köszönetet mond mindazoknak a szakembereknek, akik az elmúlt években azon fáradoztak, hogy a Madarasi Marhajárás megkapja az őt megillető természetvédelmi oltalmat - írta a park