A veresegyházi Pamut-tó kezelője, a Pamutipari Horgász Egyesület 2015. március 12-én engedélyt kapott Veresegyház Önkormányzatától 28 db., 20-50 cm törzsátmérőjű nyárfa kivágására a Pamut-tó nyugati partján. Március 22-én beindultak a fűrészek. A Tavirózsa Egyesület szakvéleménye a megkezdett és folytatásra tervezett fakivágások kapcsán.

Előzmények

A veresegyházi Pamut-tó kezelője, a Pamutipari Horgász Egyesület 2015. március 12-én engedélyt kapott Veresegyház Város Önkormányzatától 28 db., 20-50 cm törzsátmérőjű nyárfa kivágására a Pamut-tó nyugati (házak felőli) partján. A kérelem indoka az volt, hogy a kivágásra tervezett fák betegek, valamint a közvetlen vízparti fák a vízre dőlnek, és a leveleik a vízbe hullanak. A kérelem tartalmazza a fák tervezett pótlását is (14 db. magas kőris, 14 db. éger).

Az önkormányzat „28 db. veszélyessé vált, beteg nyárfa kivágását” engedélyezte és kötelezte a Horgász Egyesületet a fapótlásra. A határozat indoklása szerint a fák nagy része a vágás érettségi kort rég túlhaladta, ágaik letöredeznek, balesetveszélyt okozva, másrészt a fák lehulló lombjai szennyezik a tavat. A kitermelt faanyagot szociális célra kívánják hasznosítani.

2015. március 22-én kezdték meg a fák kivágását, melynek kapcsán a Tavirózsa Egyesületet több tiltakozó helyi lakos is megkereste. Adatkérésünkre az ügyben az önkormányzat segítőkész volt, tájékoztatta egyesületünket a közérdekű részletekről.

A Tavirózsa Egyesület állásfoglalása:

- a kijelölt fák közül csak néhány olyan egyed van, melyet állapota miatt ki kellene vágni, a többi esetében elegendő a száraz ágak levágása, majd lekezelése gombaölő szerrel,

- megkezdődött a védett énekesmadarak fészkelési ideje, a fák kivágásával a táplálkozó- és fészkelőhelyek száma is csökkenne. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, … szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (3) bekezdésének c) pontja előírja, hogy: „a jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.”

- a vízparti fák gyökérrendszerének alapvető szerepe van a tó felé áramló, emberi tevékenység következtében tápanyaggal (pl. nitráttal) terhelt talajvizek megtisztításában. A fák kivágásával, illetve a természetes öntisztuló-képesség csökkenésével több tápanyag juthat a vízbe, mely algásodást okoz,

- a fák árnyékolásának megszűnése a víz felmelegedéséhez vezet, mely az intenzív algásodás esélyét növeli,

- a fák kivágásával el fognak halni a vízbe nyúló gyökereik is, melyek fontos ívóhelyek pl. a keszegfélék számára, de egyben búvóhely az ivadékoknak és a ragadozóknak is,

- a fák kb. 35 évesek, mivel a Pamut-tó kialakításakor ültették őket. 28 db. Ilyen korú fát nem helyettesíthet 28 db. néhány éves facsemete,

- a többségében veszélyt nem jelentő fák teljes kivágása tájképi szempontból is káros,

- az őshonos nyárfák évezredek óta a vizes élőhelyek jelentős tagjai.

Leveleik vízbehullása természetes folyamat, lebomlásuk során anyagaik beépülnek a táplálékláncba. A vizek feliszapolódása gyakran az emberi beavatkozások okozta szennyezés növekedés (pl. öntisztuló-képesség csökkenése, rosszul működő szennyvíztisztító szennyezése) következtében fellépő intenzív algásodás („vízvirágzás”) következménye. (Pl. a Malom-tó közel 600 év alatt nem töltődött fel, pedig a leírások és térképek alapján mindig is voltak fák a partján. Ugyanakkor a romló vízminőség miatt a XX. század utolsó néhány évtizede alatt 2 méter iszap halmozódott fel benne. A Duna- és a Tisza-mentét hatalmas őshonos nyárasok kísérik, a folyók vízminőségének romlása kapcsán azonban sosem merült fel, hogy ezek a nyárasok lennének a felelősök.)

Veresegyháza pamuk-tó fairtás

Javaslatok:

1.) Annak eldöntésére, hogy mely fák állapota vált veszélyessé, illetve melyeket kell kivágni, az önkormányzat haladéktalanul kérje ki a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park szakvéleményét.

2.) A kiadott engedély (határozat) hibás, ezért kijavítása szükséges az alábbiak miatt:

2.1.) A Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008 (V.21.) önkormányzati rendelete Veresegyház Város környezetvédelméről ezt írja:

"33.§

(4) Egy darab idős fa pótlása minimum 10 db, közepes korú fa pótlása minimum 5 db, fiatal fa pótlása minimum 2 db facsemete telepítésével történhet. Idős fának az a fa minősül, amelynek átmérője mellmagasságban 55 cm feletti, közepes korúnak a 20-55 cm közötti, fiatal fának a 20 cm alatti átmérőjű fa tekintendő..."

A rendelet alapján a kivágásra tervezett 28 db. fa középkorú, ezért nem 28 db. hanem 5x28 = 140 db. fa elültetésére kellett volna kötelezni a kérelmezőt.

2.2.) A hazai (őshonos) nyárfák vágásérettsége közjóléti rendeltetés esetén 50-70 év [ld. 96/2011. (X. 17.) VM rendelet, 1. sz. melléklet], tehát a vágásérettséggel való indokolás hibás (egyik fa sem érte el ezt a kort),

3.) Magas kőris helyett a vízparti élőhelynek jobban megfelelő (nagyobb eséllyel megeredő) magyar kőrist javasoljuk pótlásra.

Fenti indokok alapján a Tavirózsa Egyesület kizárólag a veszélyessé vált fák kivágását tartja szakmai szempontból elfogadhatónak, és ennek alapján javasolja a határozat mielőbbi kijavítását.

2015. március 25.

Tatár Sándor s.k.
alelnök
táj- és természetvédelmi szakértő
Tavirózsa Egyesület