nrgreport.com

Több száz állat és növényfaj képtelen elég gyorsan alkalmazkodni a klímaváltozáshoz - írja a BBC News egy amerikai kutatók által készített elemzés alapján.

Amerikai tudósok összesen 260 állat- és növényfajt vizsgáltak meg aszerint, hogy milyen ütemben képesek alkalmaszkodni a klímaváltozáshoz. A kutatás kimutatta, hogy ezen fajoknál a csapadék- és a hőmérsékletváltozáshoz való alkalmazkodás sokkal lassabb, mint a klímaváltozás üteme. A tudósok szerint a kétéltűek, hüllők és a növények különösen veszélyeztetettek és a trópusi területeken élő fajok is nagyobb veszélyben vannak, mint a mérsékelt égövben élők. 

Az Arizona egyetem kutatók szerint néhány faj egyedei könnyebben változtatják élőhelyüket földrajzilag is, alkalmazkodva például a magasabb hőmérséklethez, de az elzárt területeken - természetvédelmi területeken, hegyeken, vagy szigeteken - őshonos fajok ezt nehezebben tudják megtenni.   

A vizsgált fajok közül az emlősök és a madarak némiképp kedvezőbb helyzetben vannak, mivel ezek képesek saját testhőmérsékletük szabályozására, a kétéltűek és hüllők ugyanakkor erre képtelenek. S bár a fajok közül elméletben több is képes lenne arra, hogy egy magasabb területre vándorolva ellensúlyozza a hőmérséklet növekedését, a többség számára ez nem járható út a kutatók szerint - írja a BBC News.

greenfo/MTI

Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok, hőhullámok és áradások - áll a Germanwatch környezetvédelmi szervezet idei klímavédelmi indexében, amelyet ma mutatott be Bonnban és Marokkóban.

A globális klímakockázati index (CLRI) az 1996 és 2015 közötti időszakot vizsgálta, amikor világszerte csaknem tizenegyezer szélsőséges időjárási esemény történt. A leginkább érintett területek Honduras, Haiti és Mianmar a Mitch, a Nargis és a Sandy hurrikánok miatt, amelyek 1998-ban, 2008-ban és 2012-ben pusztítottak ezekben az országokban. A Germanwatch rendkívüli katasztrófának nevezte ezeket az óriásviharokat. Tavaly Mozambik és Malawi, valamint a karibi Dominikai Köztársaság volt a leginkább érintett ország. Az afrikai országokban 2014 és 2015 fordulóján monszunesők pusztítottak, a Dominikai Köztársaságban 2015 augusztusán az Erika nevű trópusi vihar tombolt. A Germanwatch számításai szerint a Dominikát ért károk a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát teszik ki. 

Magyarország a klímakockázati index országokat rangsoroló listáján a 109. helyre került. A Germanwatch a Munich Re világszerte tevékeny viszontbiztosító konszern adataira építve adja ki minden évben az indexet, az idei a 12. jelentés. Azt számítják ki, mennyire súlyosan érintik az egyes országokat a viharok, hőhullámok, áradások a halálos áldozatok számát és a közvetlen gazdasági veszteséget tekintve, a népesség méretének és gazdasági erejének figyelembe vételével. 

A Germanwatch a marokkói ENSZ klímakonferenciára (COP22) utalva kiemelte: indexük figyelmeztető jelzésként értelmezhető, a klímaváltozás miatt bekövetkező időjárási szélsőségekre ugyanis alkalmazkodással és megfelelő intézkedésekkel fel lehet készülni. A szakértők abból indulnak ki, hogy a klímaváltozás sok helyen okozhat erőteljes időjárási szélsőségeket. A meleg levegő például több vizet vesz fel, ami több csapadékot eredményez. A következmények azonban regionálisan eltérőek lehetnek.

Az index szerint 2015-ben az esők, áradások és földcsuszamlások okozták a legtöbb kárt világszerte. A szervezet utalt arra is, hogy elsősorban a szegényebb országokat érintik erőteljesen a szélsőséges időjárási jelenségek. Az 1996 és 2016 között tíz leginkább érintett országból kilenc alacsony egy főre jutó bevételű fejlődő ország. A marokkói klímakonferencián többek között arról is tanácskoznak a részt vevő országok, hogyan támogassák a különösen sebezhető, szegény országokat, hogy megbirkózzanak a klímaváltozás következményeivel.