Versec

Verseci panoráma
Versec címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Versec
Rang	városi jellegű település
Polgármester	Čedomir Živković
Irányítószám	26300
Körzethívószám	+381 13
Népesség
Teljes népesség	35 701 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség	180 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	198,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Versec Pozíció Szerbia térképén Koordináták: é. sz. 45° 06′ 60″, k. h. 21° 18′ 08″
é. sz. 45° 06′ 60″, k. h. 21° 18′ 08″
Versec weboldala

Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Fekvése 

A várhegy

Belgrádtól 85 km-re északkeletre a Verseci-hegység lábánál, a román határtól 14 km-re fekszik.

Nevének eredete

Versec mint település csak a 15. század elején tűnik fel okiratokban, melyek szerint többségében szláv lakossága volt. Neve is szláv eredetű, a podvrsan („orom alatt”) vagy vrhsácz („hegyes hely”) elnevezésekből származtatják. A középkorban volt itt egy erődítmény, amit Érdsomlyónak (Erdesumulu), vagy Érsomlyónak neveztek.^[2]

A község települései

Bővebben: Versec község

Közigazgatásilag Versecen kívül még 23 település tartozik a községhez (zárójelben a szerb név szerepel):

• Almád (Јабланка / Jablanka)
• Fejértelep (Шушара / Šušara)
• Fürjes (Загајица / Zagajica)
• Homokdiód (Орешац / Orešac)
• Homokszil (Уљма / Uljma)
• Izbistye (Избиште / Izbište)
• Kisszered (Мало Средиште / Malo Središte)
• Kiszsám (Мали Жам / Mali Žam)
• Márktelke (Марковац / Markovac)
• Meszesfalva (Месић / Mesić)
• Mélykastély (Куштиљ / Kuštilj)
• Nagyszered (Велико Средиште / Veliko Središte)
• Párta (Парта / Parta)
• Porány (Потпорањ / Potporanj)
• Réthely (Ритишево / Ritiševo)
• Temeskutas (Гудурица / Gudurica)
• Temesőr (Стража / Straža)
• Temespaulis (Павлиш / Pavliš)
• Temesszőlős (Сочица / Sočica)
• Temesvajkóc (Влајковац / Vlajkovac)
• Vajdalak (Војводинци / Vojvodinci)
• Verseci Rétek (Вршачки Ритови / Vršački Ritovi)
• Versecvát (Ватин / Vatin)

Története

Versec környéke 1769-72 között

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban laktak itt emberek. Később trákok, kelták, szkíták, dákok, gepidák és avarok szállásterülete volt.

A települést 1427-ben Zsigmond egyik oklevelében említik először. 1439-ben Verschecz néven említik. A 15. században szláv település, várát Zsigmond király építtette. A török a falut teljesen elpusztította, 1552-ben pedig Ahmed pasa a várat is bevette. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban romba dőlt, csak egyetlen tornya maradt.

1690-ben Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével szerbek települtek le és püspökséget alapítottak. 1699-ben a karlócai béke értelmében 1716-ig ismét török kézre került.

A török uralom megszűnésével a város a Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett. 1717-ben szőlőművelő németek települtek le. A 18. században a város fejlődésnek indult, ekkor alapították első iskoláját, gyógyszertárát és postáját.

1757-ben az ortodox, 1766-ban az Uspenska, 1785-ben a Nagy Saborna templomot szentelték fel. 1788-ban a város magát csellel védte meg a török ellen. 1817-ben szabad királyi város lett.

1840-ben 15 503 lakosával a Temesi Bánság legnépesebb települése volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

1848. július 11-én itt zajlott le a szabadságharc első csatája a szerbek ellen. 1849-ben a császári rendelettel létrejött Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része lett.

Versecre a vasút 1858-ban érkezett meg. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet és borait Európa szerte ismertté tette.

1910-ben 27 370 lakosából 13 556 német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román, 127 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Verseczi járásának volt a székhelye.

1918-ban a Monarchia háborús vereségével a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1944-ben a német lakosságot elűzték a városból.

Látnivalói 

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - 1860-1863. között épült Schulek Frigyes tervei szerint.
• Határában állnak Érsomlyó várának romjai. A várat 1323-ban említik először királyi várként, majd Perényi Miklós szörényi báné, 1411-ben a szerb despoták kapták meg, 1444-ben Hunyadi János szerezte meg, de 1448-ban visszaadta.
• A várostorony - a 14. században épített vár maradványa
• A városi múzeumát 1882-ben alapították, 300 000 kiállítási tárgya van.

Rendezvényei

• A városban szeptemberben nagy szüreti fesztivált rendeznek.
• Októberben zenei fesztivált tartanak.

Itt születtek

• Augusztin Mária bárónő, költő és festőművész 1810. december 23-án
• Herczeg Ferenc író 1863. szeptember 22-én
• Kerpel-Fronius Ödön Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, az MTA tagja.1906. január 14-én
• Milleker Bódog (Félix), régész, helytörténész 1858. január 14-én
• Milleker Rezső, földrajztudós, egyetemi tanár 1887. április 17-én
• Oblath Richárd, a matematikai tudományok kandidátusa 1882. június 11-én
• Robert Hammerstiel osztrák festőművész 1933. február 18-án
• Sztójay Döme (szül. Dimitrije Sztojakovich) 1883. január 5-én
• Weninger Richárd hárfás, zenetanár 1934. december 21-én
• Wodetzky József csillagász, matematikus 1872. március 15-én

Képek

A vár