Természet: VÉRTESI NATURPARK - VÁRAK

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17346 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16323 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17346 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16323 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17346 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16323 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17346 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16323 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Látnivalók/Épített örökség


Várak

Csáki-vár (Oroszlánkő)Csáki-vár Kőhányáspuszta és Vértesszentkereszt között, egy természetes sziklafal tetején épült a tatárjárás után. Nevét egykori birtokosairól, a Csákokról kapta. Az Oroszlánkő elnevezés a Csákok címerállatából, az ágaskodó oroszlánból eredeztethető. Nevét ma is őrzi a közeli Oroszlány település. Csáki-vár romjaiKésőbb a Rozgonyi-, majd a Török-család kezébe került, és a gesztesi vár tartozéka lett. A török hódoltság alatt még védelmi szerepet töltött be, mára azonban alapjáig elpusztult. Ehhez az is hozzájárult, hogy 1740-ben innen vittek kőanyagot a majki kolostor építkezéseihez.

Nem volt erős, nagy vár, csupán a vértesi védelmi rendszer egyik láncszeme. Valószínűsíthető, hogy a környék lakosai számára építették, hogy veszély esetén menedéket nyújtson számukra. A körbástya övezte erődítménybe a déli oldal gerendás hídján keresztül lehetett bejutni.

Ehhez a várunkhoz fűződik a török hódoltság korszakában keletkezett, mesébe illő és romantikus hősökről szóló történetek egyik legismertebbike, amely valóságos és idegen mondaelemek egymásra találásából alakult ki, a hősöket teremtő népi képzelet szép példájaként. Irodalmi feldolgozása báró MEDNYÁNSZKY ALAJOSnak, a német nyelvű magyar irodalom egyik kiválóságának nevéhez fűződik, aki 1816-ban jelentette meg a magyar úr keresztényi türelmét és nemes nagylelkűségét hirdető novellát Bécsben. A történet szerint SZAPÁRY PÉTER – a törökök magyarországi hatalmának végét jelentő budai ostrom után – megbocsát HAMZA bégnek, egykori fogva tartójának és megkínzójának. A bég azonban korábban már mérget vesz be, hogy megmeneküljön Szapáry bosszújától. Utolsó órájában – megrendülve a keresztényi nagylelkűség és türelem ilyetén megnyilvánulásán – maga is keresztény hitre tér és bűnbocsánatért fohászkodik a keresztények Istenéhez, Szapáry ellen elkövetett vétkei miatt.

Csókakő váraCsókakő váraA vértesi végvárrendszer részeként, a Győr és Komárom felé vezető út ellenőrzése céljából épült – kezdetben a Csákok tulajdonában álló – várat először 1299-ben említi írásos forrás. Nyelvészeti feltételezések szerint neve nem a csóka madárhoz, hanem az István egykori becéző formájához (Chowka) kötődik. Ez a Csóka nevű személy a vár építtetője lehetett. A későbbi oklevelekből kitűnik, hogy RÓBERT KÁROLY a vár stratégiai helyzetéből adódó fontosságát felismerve, 1327-ben királyi tulajdonba vonta azt. Később a Rozgonyi-, Kanizsai-, majd a Nádasdy-család birtoka lett. A török uralom alól véglegesen csak 1686-ban, Buda visszavétele után került magyar kézre. A 17. század végén a várba a töröknél is ellenségesebben viselkedő német katonaság rendezkedett be. Zálogként később SZÉCHENYI GYÖRGY, majd a Hochburg-család vásárolta meg a hozzá tartozó földekkel, legelőkkel, erdőkkel, hegyekkel, völgyekkel, folyókkal, halastavakkal, malmokkal, vámszedéssel, borméréssel együtt. Birtokosai fenntartásával azonban nem törődtek, így lassan pusztulásnak indult.

A szabálytalan tojásdad alaprajzú vár kiváló stratégiai adottságaihoz hozzájárult, hogy három oldalról meredek szakadék védte. Kizárólag nyugatról lehetett könnyen megközelíteni, onnan viszont mesterséges árok, felvonóhíd és kaputoronyba épített lőréses kapu tette védhetővé. Előtte tetővel fedett, fallal körülvett előudvar helyezkedett el. Az alsó udvart különböző rendeltetésű helyiségek, és kazamatasor övezte. Az alsó várból a felső várba csak a bástyakörönd mentén vezetett feljárás. A kétemeletes donjon (öregtorony) – amely a várvédők utolsó menedékéül, mentsvárául szolgált – a két várudvar közötti belső sarkon, a bástyába ékelve emelkedett. Kapuzata nem volt, létrán vagy kötélen lehetett feljutni arra az emeletre, ahol az ajtó nyílt. A torony mellett található kutat a törökök keresztény robotosokkal és rabokkal vágatták.
Az omladozó vértesi végvárak közül Csókakő az egyetlen, amely nem az erdők sűrűjében bújik meg, hanem a hegység peremén, szőlőskertek között meredezik a ma is elevenen élő kis falu fölé. A vár alatti, egykor Váraljának nevezett települést LAMBERG gróf kezdte betelepíteni az 1750-es években. Mára a község a falusi turizmus egyik kedvelt központjává vált. Vonzerejét a táj szépségén, történelmi értékén túl a tüzes csókakői bor adja.

GerencsérvárGerencsérvárA várként emlegetett, de valójában a középkori főúri lakótornyok jeles példájaként számon tartott építmény a Vértes legrégibb ilyen típusú emléke. CSÁK UGRIN érsek építtette 1140 körül, míg első írásos említése – még Udvarhely néven – 1231-ből származik. Mai nevét a falai alatt letelepedett fazekasokról, népi nevükön gerencsérekről kapta. Környéke később két évszázadon keresztül királyi vadászterület, a torony maga pedig lovagkirályunk, I. LAJOS kedvelt vadászháza volt. 1364 és 1366 között több okiratot keltezett innen. 1366. december 6-n falai között tanácskozott a Velencei Köztársaság követeivel egy törökellenes hadjárat tervéről. 1446-ban ERZSÉBET királyné a Rozgonyi-család tulajdonába adta, majd még többször gazdát cserélt. Mivel a vértesi védelmi rendszer egyik leggyengébb láncszeme volt, különösebb stratégiai jelentőséggel nem bírt, így birtokosai elhanyagolták, és a török időkben sajnos el is pusztult.

A kőből épült, nagyméretű, vastag falú torony a várúr és családja menedékéül, lakásául szolgált. A birtokos úr személyzetének jó része a környező községekben lakott. Katonaság is állomásozott az épületben, melynek falában – védelmi célból – emeletenként külön-külön lezárható lépcsőt építettek. Az egykori építmény romjai Pusztavám községtől 5 km-re keletre találhatók, és a zöld sáv turistajelzésen közelíthetők meg.

Gesztes váraGesztes váraA Vértes legjelentékenyebb középkori erődítménye a hegység többi végvárához hasonlóan a tatárjárás után épült. Kezdetben a Csák-nemzetség tulajdonában állt, majd ZSIGMOND király idejében egy birtokcserét követően a koronára szállt. Az első írásos emlék 1332-ben említi, egy 1335-ből származó oklevél pedig a várnagyot, CSÓRI NAGY TAMÁSt is megnevezi. A királyi előjog csak 1632-ben szűnt meg, amikor az Esterházy-család végleges tulajdonába ment át. A 16. század első felében a törökök többször megostromolták, de először csak 1543-ban tudták bevenni. Emlékezetes az 1588-as visszavétele, amikor a győri és pápai várnagy, valamint a jó helyismerettel rendelkező RADICS vajda az éjszaka leple alatt jutott be a várba, és a 60 főnyi török őrséget megadásra kényszerítette. Az évszázadokon át ostrom alatt álló vár egyre rosszabb állapotba került, majd sorsát csaknem megpecsételte, hogy ESTERHÁZY JÓZSEF a kamalduli szerzetesek majki rendházának alapításakor engedélyt adott köveinek felhasználására. Azonban mégsem ez a döntés, hanem a II. világháború eseményei tették benne a legnagyobb pusztítást.

A két hegyszoros közé ékelt vár építéstörténete négy jól elkülöníthető szakaszra osztható. Az első építési korszak emlékét őrzi a földszinti és első emeleti alaprajzi elrendezés, valamint az északi homlokzathoz csatlakozó torony, amely valószínűleg a vár kápolnája volt. A ZSIGMOND korára tehető második építési korszakban épülhetett fel a vár második emelete. Ezt az időszakot egy épségben megmaradt, csúcsíves ablak is jelzi. A harmadik építési korszak a várnak hadi célokra alkalmassá tételével kapcsolatos. Az első török ostrom után (1543-1558 között) alakították ki a biztonságot jobban szolgáló, kettős farkasverem rendszerű várkaput. Felette a közlekedést felvonóhidakkal oldották meg. A törökök – a negyedik építési szakaszban – a belső vár bejárata és a nyugati torony között erődrendszert emeltek. Török szokás szerint kazamatasor és mögötte egy boltozatos helyiség is létesült. Valószínűleg ekkor emelték a déli oldalhoz csatlakozó tornyot is, amelynek ma már szintén csak a maradványai láthatók.

Az építmény a számára alapul szolgáló hegytető szabálytalan vonalát követő külső, védőfolyosós várfalaival egykor megkapó látványt nyújthatott. Az 1960-as években megkezdődött helyreállítási munkák legfontosabb alapelve az volt, hogy az építmény külső formáját a lehetőségekhez képest a korabeli állapotba állítsák vissza, valamint termeit új hasznosítási formák befogadására alkalmassátegyék. Falai között ma 120 főt elszállásolni képes turistaszálló és étterem várja a látogatókat. A helyreállított várfal tetejéről a szemet gyönyörködtető vértesi táj tárul elénk.

VitányvárVitányvár A vértesi végvárak sorába illeszkedő erődítmény keletkezésének idejét és építőjének nevét nem ismerjük, de feltehetően az itt birtokos Csákok valamelyik tagja építtette. Első okleveles említése 1324-ből származik. Történelme során számtalanszor, a Rozgonyi-, Újlaky-, Egerváry-, Kanizsai- és Héderváry-családok között cserélt gazdát. A török uralom alól csak a tizenötéves háború során sikerült felszabadítani. Ez a siker azonban mégis a végét jelentette, mert 1598-ban a császári seregek felrobbantották.

A tata–bicskei út ellenőrzése céljából emelt kicsi, de jelentős vár fontosságát bizonyítja, hogy valamikor 35 helység tartozott a fennhatósága alá. A keskeny hegygerincen álló építményt körös-körül várárok, ezen kívül a hegy lejtőjén még kétszeres árokgyűrű is védelmezte. A belső udvart közrefogó két négyszögletes torony dísz nélküli ablakait védelmi célból nem egymás fölé, hanem egymás fölött eltolva helyezték el. A pincehelyiségek között – az istálló és szertár mellett – kis börtön is lehetett, amelynek érdekessége, hogy a falakon nyílásnak nem látszik nyoma, így oda bejutni csak a mennyezeten kiképzett nyíláson át volt lehetséges.

A festői környezetben található romokat Vértessomló, Tatabánya, Szár és Várgesztes településekről egyaránt könnyen megközelíthetjük.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

AZ ÁLMOSSÁG MELLETT MÁR A VÉRNYOMÁSA IS...

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 15. A MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA November...

Rádiné Zsuzsa írta 3 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Komáromi János: ŐSZI KÉP levélrozsdákat érlel az ősz ...

Rádiné Zsuzsa 4 órája új blogbejegyzést írt: A MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA

Miclausné Király Erzsébet 5 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: IGAZAK ÁLMA

Miclausné Király Erzsébet 5 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_talaltam_egy_szotyolat_2109310_6289_s

Miclausné Király Erzsébet írta 5 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben Szerelemben, ...

Rádiné Zsuzsa 10 órája új blogbejegyzést írt: PROGRAMOK Ahogy ritkán látjuk Európát

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu