A vérnyomáscsökkentők rendszeres szedésekor is előfordulhat, hogy megemelkedik a vérnyomás.

 N. Trencsényi Klára

Még a hipertóniások közül is kevesen gondolnak arra, hogy az időjárás, sőt az évszakváltások is befolyásolhatják a vérnyomásértékeket. 

Késő ősszel, télen gyakrabban fordul elő, hogy a megszokott vérnyomáscsökkentők nem bizonyulnak elég hatékonynak, mert a hidegben a vérerek összeszűkülnek, ezért a nagy artériákban a nyomás – a megszokott dózis szedése mellett – hirtelen, illetve gyakran megemelkedhet, vagyis a vérnyomás „kiugorhat”. Ez az ún. tenzió kellemetlen és sokszor kifejezetten ijesztő tünetekkel, például tarkótáji fejfájással, szédüléssel, bizonytalanságérzettel, homályos látással járhat.

Az attak(ok) megelőzésére a kardiológusok és a gondosabb háziorvosok azt tanácsolják, hogy évszakváltáskor, így a zordabb idő beköszöntével a rendszeresen gyógyszert szedő hipertóniások keressék fel kezelő- vagy háziorvosukat, aki az életkoruknak, az ereik állapotának és társbetegségeik ismeretében dönt arról: szükséges-e a vérnyomáscsökkentő(k) dózisának növelése.

Distressz, munka és vérnyomás

Az időjáráson, a fronthatásokon kívül a hirtelen nyomásingadozást kiváltó tényezők között tartják számon a doktorok az érzelmi, lelki megterhelést is. 

A lelki feszültség nyomán fellépő tenziónál hatékony lehet, ha a gyógyszert a megszokott időnél előbb veszi be a beteg a vérnyomásértéke(i) normalizálása érdekében, plusz meditációval, pozitív gondolatokkal, relaxációs technikákkal próbálja csökkenteni az emelkedéssel járó belső feszültséget, a zavaró tüneteket. 

Ugyancsak hozzájárulhat a vérnyomás határértékének túllépéséhez a túlzott munka, a tartós igénybevétel és az ezekkel járó kimerültség. Hatékony megoldás lehet ilyenkor – a szokásos gyógyszeradag bevételének „előrehozása” mellett – a pihenés is.

Étel-ital és vérnyomás

A túlzásba vitt étkezés szintén „belejátszhat” a hirtelen vérnyomás-emelkedésbe. 

Ennek az a magyarázata, hogy a nagyobb étkezést követő három órában csökken, azt követően pedig megemelkedik a nyomás az erekben. 

Azt sem minden hipertóniás tudja, hogy még a kis mennyiségben fogyasztott (napi 1-2 deciliternyi) alkohol, illetve a napi kétszeri kávézás is „felviheti” a vérnyomásértékeket. A magas vérnyomás kezelésére/karbantartására elrendelt gyógyszerek hatásossága ellen hat, így az ún. tenzió kialakulásának kifejezetten kedvez, ha a beteg önként csökkenti az orvos által elrendelt dózist, vagy a gyógyszert nem rendszeresen (meghatározott időnként, gyakorisággal) veszi be, illetve magas érték mérésekor rövid hatású „alkalmi” vérnyomáscsökkentőt vesz be, míg alacsonyabb érték esetén mellőzi a gyógyszer bevételét. 

A magas vérnyomással együtt élni kénytelenek keveset tudnak arról is, hogy az alkalmilag, vagy hosszú időn át szedett, nem szteroid fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők hatóanyai is kedveznek a vérnyomás ingadozásának, emelkedésének.

Tudtad?

A gyógyszerfüggőség nemcsak az altatók, nyugtatók, fájdalomcsillapítók, hashajtók, orrcseppek, hanem a széles körben ismert és alkalmazott vérnyomáscsökkentők, ún. béta-blokkolók tartós szedése nyomán is kialakulhat. A hozzászokás következtében a szervezetnek már nem elég a szokásos dózis, a hatásosság érdekében emelni kell az adagot. A második fázisban a gyógyszer hatása a megemelt adag miatt a kívánatosnál erősebb lesz, vagyis előfordulhat, hogy a vérnyomásértékek a célérték alá csökkennek, ami akárcsak a súlyos hipertónia, veszélyes lehet a keringési rendszerre nézve.

Hol a határ az önkezelésben?

Egyébként ahhoz, hogy a hipertóniában érintettek időben megállíthassák a jelentős (160/90 Hgmm feletti) vérnyomás-emelkedést, és az azzal járó tüneteket gyorsan és hatásosan tudják „megszüntetni”, nagyon fontos a rendszeres otthoni vérnyomásmérés, majd a mért értékek ismeretében a gyors gyógyszeres beavatkozás. Ennek egyik módja lehet a megszokott gyógyszer (soron kívüli) bevétele, vagy a házi/kezelőorvos által felírt ún. „sürgősségi” vérnyomáscsökkentő tabletta/spray alkalmazása, amelynek elrágása/elszopogatása, illetve a nyelv alá befújása szinte azonnal segít. 

Ez utóbbi gyors reakciójú készítményekről azonban tudni kell, hogy bevételük csak 160 Hgmm-es határértéknél indokolt. Ennél magasabb vérnyomásértéknél már orvoshoz kell fordulni, mert a 180/100-nál magasabb vérnyomáskiugrást csak fokozatosan, órák alatt, csakis orvosi felügyelet mellett lehet biztonságosan „normalizálni”.

Mikor kell váltani?

Ha a vérnyomáskiugrás, -ingadozás korrekt gyógyszerszedés mellett a napi rossz közérzettel és a napi többszöri vérnyomásméréssel igazoltan is egyre gyakoribbá válik, feltétlenül fel kell keresni a háziorvost, kardiológust. A gyakori tenzió szükségessé teheti a dózisemelést, a meglévő gyógyszerek kiegészítését vagy a gyógyszerváltást. 

Amennyiben – rendszeres gyógyszerszedés esetén, normál vérnyomásértékek mellett – csak ritkán jelentkezik a nyomáskiugrás, általában nem szükséges a készítmény cseréje. 

A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatóanyag-tartalmának és dózisának megváltoztatását nemcsak a gyakori ingadozások, „kiugrások” indokolhatják, hanem az is, ha a beteg hipertóniája súlyosbodik, vagyis a gyógyszerekkel nem sikerül a vérnyomásértéket 140/80 Hgmm-en tartani. Ilyenkor „erősebb” gyógyszerre van szükség. 

A gyógyszermellékhatás jelentkezése is indokolhatja a terápia módosítását. Meglehetősen gyakori tünet például az ACE-gátlóknál a kínzó száraz köhögés, vagy az ún. kalciumcsatorna-blokkolóknál a lábszárvizenyő. Ilyen esetekben a gyógyszer lecserélése után a közérzetzavaró tünetek megszűnnek.

otvenentul.hu