A mohácsi busójárás idén február 27-én kezdődik. A busójárás kezdetben a sokácok, a Magyarországon élő szerbek farsangi népszokása volt. A szerb elnevezése: pohod busara. Ma már szerte a világon sokfelé tartanak évről évre télűző népszokásokat. Az ilyen ünneplés annyira elterjedt, hogy a Mohácsi busójárást 2009-ben felvették a Világörökségi listára, 2013 óta pedig már hungarikum is. 

Ki a busó?

A busó sötét maszkos, kifordított szőrmebundás, kucsmás, fehér gatyás, bocskoros-csizmás szörnyember. Maszkja fűzfából van, vállán tarisznyát hord, bundáján deréktájon, kötéllel vagy lánccal odaerősített kolompok lógnak. 

A maszk alatt rejtőző személy, mivel felismerhetetlen, különleges tudatállapotban van, és olyan tetteket is elkövethet, amelyek a hétköznapokon erkölcsileg nem megengedettek. Ijesztő vigyorával, hangos kiáltásaival, kolompjaival, kereplőjével nagy zajt csapva elűzi a telet.

A Mohácsi busójárás

A legnagyobb busómulatság ‒ a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a télbúcsúztató szertartás – farsangvasárnapra esik. A busók a Dunán csónakokban áteveznek a túlsó parti „Szigetből”, majd ünnepi keretek között elsétálnak Mohács főteréig. Ezután a vízhez vonulnak, és az egybegyűltek szeme láttára búcsút vesznek a téltől: koporsóban vízre bocsátják, sötétedés után pedig máglyán elégetik, és örömükben, a tavaszt várva, körtáncot járnak a főtéren. 

Mohácson évente már 500-nál is többen öltöznek be busónak. Februárban valóságos busótársadalom jön létre, 10-70 fős önálló csoportokkal, amelyeknek tagjai zenészek, táncosok és maszkfaragók. A szabályok felállítása és a névadás a csoportokon belül történik. Olyan elnevezések vannak, mint például Busó Klub, Nagy Durranás, Kecskeszarvas, Bödönhajós, Botos.

Te is lehetsz busó!

A busójárás ideje, akár a húsvété és a pünkösdé, mindig változik, de mindig a tavaszi napforduló utáni első holdtölte határozza meg. Farsang idején Mohácson az egész városban karnevál van. Érdemes megnézni, akár egyénileg, akár valamelyik utazási iroda szervezésében. 

Csatlakozhatsz a felvonulókhoz, részt vehetsz a szertartásokon, hazavihetsz a busó szokásokról szóló emléktárgyakat. Még ki is próbálhatod, hogy milyen a busóélet, mert a városban vannak busóálarcot és -ruhát kölcsönző helyek. 

A busóház

Mohács egyik legfőbb nevezetessége a busóház. Panoptikum és néprajzi kiállítás egyben, a Kossuth u. 54. szám alatt található. A 100 négyzetméteres teremben elsőként egy 20 tagú, embernagyságú busócsoportot pillant meg a látogató. 

Vasvázra szerelt, kitömött figurák, akik között három leány is van. Egy boszorkány-ruhás alak magasodik föléjük. A helyiség hátsó falát Szigeti Szabó János helyi képzőművész téli Dunát ábrázoló freskója díszíti. A busóházban láthatók még maszkok, népviseleti öltözékek és fényképek. 

Waldinger Ágnes: Farsangi fánk (részlet)

„Busófejek nagyok voltak, 

Táncot jártak, láncot húztak, 

Tüzet raktak füstöset, 

Szalmabábot égettek. 

Tűz körül jól megkergettek, 

Kampójukkal ijesztgettek. 

Én a fánkot ijedtemben 

Lekvárostul mind megettem.”

http://www.bien.hu/