Terek a legkorábbi időktől fogva léteztek.

 

 

 

Ahogy az első állandó emberi települések létrejöttek, végbement a mezőgazdasági forradalom, s tartós táplálékfelesleg keletkezett, azonnal magával hozta más munkaformák és tevékenységek kialakulását is, melyek végtermékeit az adott város legfontosabb központi terén (mely körül maga a település is kialakult) adtak el, így nem véletlen, hogy a legősibb terek eredetileg mind vásárterek, piacterek voltak.

Az idők során aztán a funkciók változtak, bővültek – ahogy összeállításunkból is kiderül – sokszor egészen meglepő rendeltetésre is használták őket. Felsorolásunk ezúttal is szubjektív, hiszen a szépség relatív, egészen biztos, hogy számos más szép tér is van még a világon. Ez az utazom.com kedvenc listája.

 

1. Marienplatz, München, Németország

A bajor főváros leghíresebb – és legszebb – tere 1158 óta látja el München főtér-szerepét. A középkorban piacoknak, valamint korabeli versenyeknek adott otthont. Nevét csak jóval később kapta, a közepén 1638-ban elhelyezett Mária-oszlopról, melyet a Harminc éves háború svéd megszállásának végén állítottak. A Marienplatzot északon a Neues Rathaus (tornyában híres harangjátékával), keleten az Altes Rathaus gótikus tanácsterme és tornya határolja.

 

 

2. Rynek Glowny, Krakkó, Lengyelország (Világörökség, 1978.)

Krakkó történelmi központjának főterét 1257-ben tervezték azért, hogy piacteret biztosítson a városon áthaladó kereskedőknek. 200x200 méteres kiterjedésével Európa legnagyobb középkori főtere volt. A tér, mely a koronázási útvonalon fekszik a Barbakán és a Wawel között, Lengyelország számos történelmi eseményének szemtanúja volt. Látnivalói közé tartozik a kéttornyú Mária-templom (Kościół Mariacki), a Szent Adalbert-templom (Kościół św. Wojciecha) és a Posztócsarnok (Sukiennice).

 

A Place Stanislas Nancy gyönyörű kialakítású, 125 méter hosszú, 106 méter széles gyalogos köztere. A lengyel örökösödési háború (1737) után Lorraine hercegség – melynek Nancy a központja - Stanisław Leszczyński lengyel király, (XV. Lajos francia uralkodó apósa) tulajdonába került, aki a város újjáépítése során, a középkori óvárost és az újvárost összekapcsolva alakíttatta ki e díszteret, melyet a híres királyi építész, Emmanuel Héré de Corny 1752-55 között készített. Legnevesebb épülete a Hôtel de Ville (Városháza) a déli oldalon.

 

4. Dóm tér, Erfurt, Németország

A Thüringia fővárosának is nevezett Erfurt lenyűgöző középkori piacterét a hatalmas dóm és a mellette álló Szent Severi templom uralják. A XII. században kialakított tér nem csupán só, fa, bőr és egyéb termékek árucseréjét bonyolította le, hanem a korabeli „bíróság” is itt működött. A téren található még a XVIII. században elhelyezett Minerva-kút, valamint a mainzi választófejedelem tiszteletére emelt Erthal-obeliszk. Telente hamisítatlan német hangulatú karácsonyi vásárt, míg nyaranta ünnepi játékokat tartanak a dóm lépcsőjén.

 

 

5. Vörös tér, Moszkva, Oroszország (Világörökség, 1990.)

Oroszország legnevesebb tere nem csak építészeti örökségének köszönheti hírét. A szovjet uralom idején itt vonultak fel az állami haderők egységei, s a tér az új rend jelképe lett. Kialakulása a XV. századra vezethető vissza, amikor III. Iván cár a Kreml fala mellett sorakozó fabódékat lebontatta, s a területen a város legnagyobb piactere (Torg) alakult ki, ahol ugyanakkor rendeleteket is kihirdettek, sőt kivégzések színtere is volt. Mai nevét a XVII. században kapta, miután a teret uraló Vaszilij Blazsennij-székesegyház melletti Szpasszkaja bástya (a Kreml főkapuja) tornyot kapott (a ’krasznaja’ szónak szép, gyönyörű jelentése is ismert). További nevezetességei: a Lenin mauzóleum, a GUM áruház, a Kazány-katedrális, és az Állami Történeti Múzeum vörös épülete.

 

 

6. Szent Péter tér, Vatikán (Világörökség, 1984.)

A világ egyik leghíresebb tere a katolikus világ központjaként Rómában (azon belül a Vatikánban) található. A tér (és a bazilika) helyén az ókorban Caligula császár cirkusza állt. Kialakítása a barokk egyik legnagyobb művészének, G. L. Bernininek a nevéhez fűződik, akit VII. Sándor pápa 1656-ban bízott meg a feladattal (1667-re készült el). Az ellipszis alakú tér – melyet két, négy-négy oszlopsoros, 21 méter magas kolonnád övez – amellett, hogy egyszerűségében lenyűgöző –, megfelel az egyházi rendezvények lebonyolításának. Kútjai Maderno és Bernini alkotásai, a középső obeliszk óegyiptomi. A Szent Péter tér csak a XX. század első felére nyerte el ma is ismert képét.

 

 

7. Sultanahmet tér és park, Isztambul, Törökország (Világörökség, 1985.)

Isztambul történelmi negyedeként 1985 óta UNESCO Világörökségi védettséget élvez, elsősorban a környező ókori és középkori nevezetességeknek köszönhetően. A tér és a park relatíve elkülönülnek egymástól; előbbi a Kék mecset oldalán, az egykori lóversenypálya (hippodrom) helyén alakult ki, utóbbi a két épület, a Hagia Sophia és a Kék mecset (Sultanahmet mecset) között. A Hippodrom (Sultanahmet) téren egy egyiptomi obeliszk, egy ógörög kígyó-oszlop, egy X. századi obeliszk, valamint egy II. Vilmos német császár tiszteletére emelt díszkút látható. Az egykori hippodrom nyomvonalát kikövezték, a teret parkosították, míg a két mecset közé eső parkot gesztenyefákkal ültették körbe, padokkal, díszkertekkel és szökőkúttal látták el.

 

 

8. Piazza del Campo, Siena, Olaszország (Világörökség, 1996.)

Olaszország egyik legszebb tere a kagyló-formájú Piazza del Campo, mely a középkori építészet egyik kiemelkedő példája. A XIII. században kialakult tér – mely a legtöbb itáliai térrel ellentétben nem római fórum helyén jött létre – eredetileg piacként működött. Halszálka mintás kikövezését 1349-ben kapta. Egyszerű szépsége és építészeti integritása turisták millióit vonzzák a városba. A tér látványosságai közé tartozik a Palazzo Publico (a köztársaság kormányzati székhelye), a hozzá tartozó toronnyal, a Torre del Mangiával, valamint az építészetileg egységes palazzi signorilik (arisztokrata kúriák). Évente kétszer a téren rendezik meg Siena hírneves középkori eredetű lóversenyét, a Paliot. Siena történelmi központja – benne a Piazza del Campoval – 1996 óta Világörökség.

 

 

9. Óváros tér, Prága, Csehország (Világörökség, 1992.)

A cseh főváros egyik nevezetességeként ismert Óváros tér (Staroměstské náměstí) – mely a középkorban piactérként funkcionált – 1230 körül nyerte el ma is ismert formáját. A téren több híres látnivaló is akad, így a Városháza, és annak világhíres óraműve, az Orloj, a zordon homlokzatú Tyn előtti Boldogasszony templom (1365-1457), a Szent Miklós templom barokk épülete (eredetileg azonban régebbi, mint a Tyn-székesegyház), valamint a gyönyörű, színes középkori (reneszánsz, barokk) polgárházak, melyek aljában többnyire éttermeket, kávézókat találunk. A téren decemberben adventi vásár fogadja az ide érkezőket. Prága történelmi belvárosa 1992 óta Világörökség.

 

 

10. Szent Márk tér, Velence, Olaszország (Világörökség, 1992.)

Velence legismertebb tere a szabálytalan téglalap alakú dísztér, a Piazza San Marco. Stílusa nehezen behatárolható, hiszen legjellegzetesebb épülete, a Szent Márk katedrális bizánci stílusú homlokzata mellett a Dózse-palota egyszerűbb gótikus épülettömbje éppúgy meghatározó. Mai képét évszázadok alatt, tudatos téralakítással, folyamatosan nyerte el, s rendeltetése a városállam hatalmának, gazdagságának és büszkeségének reprezentálása volt. Építészetileg az előbb említett két épülethez kapcsolódik, hiszen ezek már a kezdetektől (800-as évek) léteztek, bár ma ismert formájukat csak később nyerték el, ahogyan maga a tér is. Velence és lagúnája 1987 óta a Világörökség részét képezik.

 

 

11. Plaza Mayor, Lima, Peru (Világörökség, 1991.)

A koloniális barokk egyik legszebb példája a limai főtér, ami a város születésének bölcsője volt. 1535. január 18-án Francisco Pizarro konkvisztádor (Lima alapítója és kormányzója) kijelölte a tér helyét. A Plaza Mayor legfontosabb látnivalói a barokk stílusú limai katedrális, a limai érsek palotája, a kormányzói palota, illetve a fővárosi önkormányzat székhelyéül szolgáló Palacio Municipal (a katedrális kivételével mindegyik épület a XX. század elején készült el). A gyarmati időszakban a tér piacként, bikaviadalok és akasztások színterekét szolgált, de itt ülésezett a spanyol inkvizíció is az autodafék (az eretnekek ítélete és kivégzése) során. 1821-ben itt kiáltották ki Peru függetlenségét is (José de San Martin).

 

 

12. Naqsh-e Jahan tér, Iszfahán, Irán (Világörökség, 1979.)

A világ egyik legnagyobb főtere (512 méter hosszú, 164 méter széles) az iráni Iszfahán nevezetessége. Nevének jelentése „a világ képe”. Bár nem olyan régi, mint sok más tér, gyönyörű kialakítása, a teret körbevevő lenyűgöző épületek így is a világ legszebb terei közé emelik. I. Abbasz sah 1601-ben építtette eredetileg lovaspóló pályának (ez a sport Perzsiából származik), de ünnepi felvonulásokat is tartottak rajta. Az uralkodó a tér nyugati oldalán álló Ali Qapu palota hatalmas teraszáról figyelte az eseményeket. A tér déli oldalán a kék csempés Sah-mecset, míg a keleti oldalon a sárgán tündöklő kupolás Sheikh Lotfollah mecset magasodik. A teret északon a bazár zárja le. A körbefutó árkádsorok boltjaiban kézműves termékeket lehet kapni.

 

 

13. Plaza de Espana, Sevilla, Spanyolország

Sevilla díszes ’Spanyol tere’ 1928-ban az Ibero-Amerikai Világkiállításra (1929) épült Anibal Gonzalez tervei alapján. Kiváló példája a spanyol neoreneszánsznak, de art deco és neomudejar elemek is felfedezhetők benne, a hagyományos andalúz építészet kombinálásával. A hatalmas félkör alakú teret díszes épületsor (bennük kormányzati irodákkal, múzeumokkal) veszi körbe, ennek falait csempézett fülkék kísérik, mindegyik Spanyolország egy-egy tartományát szimbolizálja. A tér közepén mesterséges sziget (melyet csónakázó csatorna ölel körbe), ami 4 híddal kötődik a külső ívhez, ezek az ország négy ősi királyságát jelölik. A tér számos filmben is feltűnt már, így az Arábiai Lawrence-ben (1962), a Star Wars – Baljós Árnyak-ban (1999) és a Klónok támadásában (2002).

 

 

14. Grand Place/Grote Markt, Brüsszel, Belgium (Világörökség, 1998.)

Brüsszel egyik legfontosabb turisztikai látványossága a városháza és a céhek (köztük a Broodhuis/Maison du Roi – a Kenyérház) épületeivel körbevett csupa csipke főtér, mely egy mocsár lecsapolása után a Xi. században alakult ki. Mint piactér, ez volt a város kereskedelmi központja (a környező utcák elnevezései is ezt sugallják). Épületei a XV-XVII. századból valók, különböző stílusúak, mégis, építészetileg egységesek. Ez a tér is tanúja volt az erőszaknak: 1523-ban itt égették meg az első németalföldi protestánsokat, majd 1568-ban itt fejezték le a II. Fülöp spanyol király uralma ellen lázadó Filips van Montmorency és Lamoraal van Egmont nemes urakat. Beethoven ez utóbbi emlékére írta 1810-ben az Egmont-nyitányt, mely az 1956-os forradalom emblematikus zenéje lett.

 

 

15. Registan tér, Szamarkand, Üzbegisztán (Világörökség, 2001.)

A Selyemút egyik legfontosabb állomása, az ősi Szamarkand régi főtere a XV. században alakult ki, amikor az első medresze megépült itt. Korábban egy folyó szelte át, amely kiszáradt, innen ered elnevezése, a ’registan’, amely homokos helyet, sivatagot jelent. Eredetileg nyilvános tér volt, ahol az uralkodói rendeleteket kihirdették, de itt kaptak helyet a nyilvános kivégzések is. Mai formáját a XVII. században nyerte el, amikor az utolsó vallási iskola is megépült. Az első az Ulugh Beg medresze (1417-20) volt, ahol a tudós uralkodó, Ulugh Beg matematikát és csillagászatot oktatott, melyet a XVII. században a Sher-Dor (1619-36) és a Tilya-Kori medresze (1646-60) követtek. Mint a kultúrák kereszteződési pontja, Szamarkand – benne a Registannal – ma Világörökség.

 

 

+ 1. Hősök tere, Budapest, Magyarország (Világörökség, 1991.)

Budapest legtágasabb tere és a Millenniumi emlékmű kialakításának ötlete 1895-ben született meg (1905-11 között készült el), célja a magyarság nagyságának, ezeréves államiságának kifejezése volt. Korábban az emlékmű helyén egy Ybl Miklós által tervezett ivókút állt. A teret 1932-ben nevezték el Hősök terének, s 1937-ig, az eucharisztikus világkongresszusig virágágyások borították. Az emlékmű a mindenkori politikai berendezkedést tükrözte, a Tanácsköztársaság, és a kommunizmus idején a Habsburg uralkodók szobrait eltávolították.  A tér gyakran volt tömeges rendezvények helyszíne: felvonulások, díszszemlék, politikai tüntetések, Nagy Imre újratemetés előtti felravatalozása, illetve pápai nagymise is helyet kaptak itt. A Hősök tere az Andrássy úttal együtt 2002 óta a Világörökség része.