Univerzumunk nagy részét, nagyjából 95 százalékát az általunk ismeretlen sötét anyag és sötét energia teszi ki.

Fantáziakép szerint így nézhetett ki a korai univerzum. 
Illusztráció: ESA

A csillagászok és fizikusok gyakorlatilag csak annyit tudnak ezekről, hogy fontos szerepük van a világegyetem alakulásában. A sötét energia és a sötét anyag kérdése a csillagászat egyik legtöbbet vitatott témája, annak ellenére, hogy igen nehezen kutatható. A probléma rengeteg szakembert hoz lázba, az elmúlt pár hónap során már két igen forradalminak tűnő bejelentés is született az ügyben.

Az egyik sötét anyagról szóló elmélet például azt állítja, hogy a matéria nem más, mint sok-sok fekete lyuk összessége. A közelmúltban bejárta a világsajtót, hogy ilyen objektumok tanulmányozásával sikerült első ízben bebizonyítani a gravitációs hullámok létezését. Az viszont már kevesebb emberhez jutott el, hogy a jelenség a sötét anyag és a fekete lyukak közti kapcsolatra is utalhat.

Illusztráció: NASA

A sötét anyag témájában az utóbbi időkben magyar kutatók neve is felbukkant. Bő egy hónappal ezelőtt kapott nagy nyilvánosságot Krasznahorkay Attila és csapata, a debreceni kutatók ugyanis úgy gondolják, hogy a sötét fotont, azaz a sötét anyag részecskéjét találták meg. Ez gyakorlatilag a tárgykör Szent Grálja, így ha a magyar szakemberek valóban az érintett fotont találták meg, az hatalmas áttörés lehetne.

A kérdésben most azonban ismét fontos előrelépés született, igen meglepő helyen: egy számítógépteremben. Az UCL (University College London) és a CEFCA (Centro de Estudios de Física del Cosmos de Aragón) egy gyors és precíz modellt hozott létre a világegyetem tanulmányozására. A több számítógép összekapcsolásával létrejött rendszer segít megérteni az univerzum gyorsulását, illetve azt, hogy az egyes galaxisok miért a mai helyükön vannak.

„A sötét energia természetének, valamint 14 milliárd éves gyorsuló világegyetemünk megértéséhez fontos, hogy összehasonlítsuk a nagy tanulmányok eredményeit a számítógépes univerzum-modellekkel” – mondta Andrew Pontzen, az UCL kutatója.

A szakemberek a heteken át tartó munka során több száz ilyen világegyetemet utánzó rendszert hoztak létre. A különböző modellek természetesen különböző eredményeket produkáltak, ezek egybefűzése után végül mégis megszületett a tökéletes séma. Pontzen szerint a hosszadalmas vizsgálatból okulva ma már egyetlen nap alatt el tudják készíteni a megfelelő világegyetem-szimulációt.

Ehhez csupán két modell egybeillesztésére van szükség. Az egyik rendszer a legvalószínűbb univerzum-séma, míg a másik annak ellentéte, melyben a galaxisok helyén üresség, míg az üres terek helyén galaxisok vannak. Meglepő lehet, de ennek a két mintának az összefésülése csupán egy százalékban tér el a 300 darab mini univerzum összehasonlításából megszületett modelltől.

A gyorsan felállítható séma számtalan lehetőséget tartogat. Ezek közül a legfontosabb a sötét energia és a sötét anyag vizsgálata lehet. Pontzen kutatócsoportjának következő célja is éppen az, hogy megvizsgálják, miként hatnak a sötét energia különböző formái a galaxisok eloszlására.

Hogy az új rendszer végül mekkora segítség lesz majd a témát kutató szakemberek számára, még kérdéses. Az mindenesetre biztos, hogy a modellen könnyebben lehet majd új hipotéziseket felállítani, illetve bizonyos elméleteket cáfolni.