A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Szegedi Füvészkerttel közösen néhány évvel ezelőtt megkezdte a Csanádi puszták szikes pusztáiba ékelődő, korábban felszántott löszhátjain az egykori fajgazdag növényzet helyreállítását. A program sikeres, a ritka növényfajok egyre jobban birtokba veszik az alkalmas élőhelyeket.

 A Dél-Alföld mezőségi talajokkal (feketeföld) borított részeit valaha nem szántóföldek, hanem löszgyepek uralták. Ezeken a területeken nagyon fajgazdag volt a növényvilág. Mára azonban a régi löszpusztáknak csak töredéke maradt fenn, így egyes fajok állománya is nagyon lecsökkent.  A KMNPI területén szerencsére még ma is több jelentős löszgyep maradt fenn. Ezek közül a legnagyobb, és legismertebb a Tompapusztai löszgyep. Ez a terület (más, kisebb gyepfragmentumokkal együtt) őrzi az egykori vegetáció fajait. Emellett korabeli tudományos leírások is segítenek a régi löszpuszták növényvilágának megismerésében, a fajkészlet rekonstrukciójában.

A park igazgatósága a Szegedi Füvészkert munkatársaival együttműködve néhány évvel ezelőtt elkezdett egy nagyszabású projektet, melynek célja a löszgyepekre egykoron jellemző fajok visszatelepítése és szaporítása volt. Alapanyagként a még megmaradt löszgyepek fajkészletét használják, ezeket szaporítják, és telepítik be a mostani termőhelyeiknél (például csatornapartoknál, mezsgyéknél) biztosabban megvédhető területekre. A cél a pótolhatatlan genetikai kincs és a löszgyepi társulás megőrzése, és szaporítása.

 Szennyes ínfű tövek körüli tisztítókaszálás. A kezelési munka igen aprólékos. Komoly odafigyelést és szakértelmet kíván, de az eredmények kárpótolnak.

A program a Csanádi pusztákon, azon belül is a Kopáncs-pusztán kezdődött, ahol több területen mintegy 32 ritka növényfajt telepítettek. Többek között sarlós gamandor, macskahere, szennyes infű, közönséges borkóró, kék atracél, hegyi len, bablevelű varjúháj, kövér aggófű és csuklyás ibolya előnevelt palántáit ültettek ki.

 Ezeknek a területeknek a speciális kezelésére különös figyelmet fordítanak. A gyepek tisztulása érdekében szelektív kézi kaszálással visszaszorítják a terjeszkedő fajokat (például a nádat és egyéb kétszikű gyomokat), így a védett fajok hamarabb meg tudnak erősödni, és a gyomok helyén nyíló foltokat is kolonizálni tudják. A védett növények virágzása és magszórása után pedig újabb tisztítókaszálást végznek. 

A betelepített növényeket a Szegedi Füvészkert munkatársaival közösen, évről-évre rendszeresen monitorozzák. Ellenőrzik, hol mely növények maradtak meg, hány virághajtásuk van, melyek szaporodtak már. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy sikeresen lehet visszatelepíteni az egykori vegetáció tipikus növényfajait. A beültetett töveken kívül egymás után bújnak elő a fiatal csíranövények, az állományok folyamatosan erősödnek. Mindez azt mutatja, hogy a kiválasztott termőhelyek alkalmasak a mára megritkult növényfajok visszatelepítésére és a munkatársak által alkalmazott természetvédelmi kezelések is megfelelőek. 

A szegedi Füvészkert munkatársai ellenőrzik a növények állapotát az évente rendszeres monitorozás alkalmával.

A Csanádi pusztákon megszerzett tapasztalatok alapján a jövőben a KMNPI más területein is megkezdik a löszpusztagyepek komplex rehabilitációját- írta a park honlapján.