Persze nem maguktól, hanem egy kis segítséggel. Ugyanis, csaknem 1500 varacskosfejű leguánt (Conolophus subcristatus) telepítettek át a Galápagos-szigeteken North-Seymour szigetéről Santiago szigetére, ahol utoljára Charles Darwin, az evolució elméletének atyja látott ilyen hüllőket 1835-ben.
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos Nemzeti Park (PNG) közleményben jelentette be, hogy 1436 egyedet telepítettek be újra a szigetre, ahol a behurcolt fajok, köztük a vaddisznó miatt, csaknem 200 évvel ezelőtt kihalt ez a faj.
A Conolophus subcristatus, más nevén varacskosfejű leguán egykor őshonos volt a Galápagos-szigetek több szigetén. Most Fernandina, Isabela, Santa Cruz, Észak-Seymour, Baltra, és Dél-Plaza az otthonuk, Santiago szigetéről viszont teljesen eltűntek, hála az embernek és a vele betelepült macskák, kutyák patkányok és vaddisznók “áldásos” hatásának.
Fotó: HO/AFP
A leguánokat a sziget egy olyan részére telepítették, amelynek ökológiai rendszere hasonlít a természetes élőhelyükére – mondta Jorge Carrión, a nemzeti park igazgatója. A hüllőkre veszélyes vaddisznókat már 2001-ben kiirtották Santiagón.
A kutatók szerint a leguánok a sziget ökológiájának helyreállításában segítenek majd. Mivel a leguán növényevő állat, a kutatók szerint a különböző növényi magokat a sziget egyik végéből a másikba viszik majd, így segítenek majd megőrizni az ottani élővilágot. Ráadásul, az áttelepítés az Északi-Seymour-szigeti leguánpopuláció védelmét is szolgálja, mert ott 5000 példány kénytelen osztozkodni a szűkös élelmen.
Varacskosfejű leguán (Conolophus subcristatus) (Galapagos land iguana) – Fotó: seancrane.com
A sárgásbarna színű hüllő kétméteresre is megnőhet. Kaktuszokkal (fügekaktusz) és gyümölcsökkel táplálkozik, többnyire növényevő, de időnként megeszi a rovarokat, százlábúakat is, és a dögöt sem veti meg. A folyadékot a kaktuszból szerzi, élettartama 50-60 év.
Forrás: MTI, 444.hu
Kommentáld!