„2015 mérföldkő a hazai vízgazdálkodásban.”

 

Fotó: WWF

Az egészséges vizesélőhelyek nemcsak a változatos élővilág szempontjából, de az ember számára kulcsfontosságú ivóvíz miatt is nélkülözhetetlenek.

A WWF regionális kezdeményezésben 2025-ig 2 millió hektár vizesélőhely állapotának javítását tűzte ki célul a Dunán és mellékfolyóin, összesen hat ország területén. Az első ütemben több mint 6600 hektárnyi érintett folyószakaszon kezdték meg az összehangolt munkát osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát természetvédelmi szakemberek.

„Vizeink állapotának javítása fontos a tiszta ivóvíz megőrzése, az árvizek elleni védekezés és a szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodás szempontjából - mondja Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi program vezetője.

Az elmúlt években a Duna vízgyűjtőterületén több mint 6600 hektár vizesélőhely helyreállításához kezdett hozzá a WWF a Coca-Cola Alapítvány támogatásával.  A munka itthon a Barcs közelében található több mint 10 kilométer hosszú Ó-Dráva vízellátásának javítását célozza.

A ritkaságnak számító holtág és a partjai mentén lévő ártéri erdők helyreállítása, több mint 150 hektárt érint. Ezen a területen egy tavaly kezdődött (és összesen 4 évig tartó) magyar-horvát együttműködés keretében dolgoznak a WWF Magyarország és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei.

„A WWF Magyarország abban érdekelt, hogy vitafórumok napirendjére kerüljenek azok a szempontok, amelyek az árvíz okozta valós kockázatot, az árterek helyreállításában rejlő lehetőségekkel és a vízpartok érintetlenségének megőrzését tartják szem előtt" – hangsúlyozta a program vezetője.

A Dunát és mellékfolyóit számos veszély fenyegeti: a hegyvidéki területeken a vízerőművek jelentik a legfőbb kockázatot a szabadon áramló vízfolyásokra. Kiemelkedően fontos, hogy a víznek, mint megújuló energiaforrásnak a kiaknázása ne okozza a folyóvizek természetes állapotának megváltozását. Romániában és Bulgáriában a WWF kampányt indított annak érdekében, hogy jelöljenek ki olyan folyószakaszokat, ahol nem jöhet szóba a vízerő hasznosítása. A fellépés eredménye, hogy EU forrásokat a jövőben nem, vagy szigorú feltételek mellett lehet kis vízerőművek építésére fordítani.

A Duna alsó szakaszain, Romániában és Bulgáriában a tokfélék illegális halászata okozza a folyó gazdag élővilágának elszegényedését.

A dinoszauruszok korából származó tokfélék fennmaradása érdekében kulcsfontosságú, hogy visszaszoruljon az illegális kifogások száma, és egyre inkább növekedjen a szaporodásra alkalmas élőhelyek nagysága.

„A WWF szervezetével több, mint hét éve dolgozunk együtt vizesélőhelyek védelmén világszerte. Emellett 2020-ra vállaltuk, hogy ugyanannyi vizet adunk vissza a természetnek, mint amennyit italaink palackozásához felhasználunk" -

mondta el Pogány Éda, a Coca-Cola Hellenic csoport fenntarthatósági kommunikációs igazgatója.