Lengyel László és Lukács Attila búvárrégészek egy mérés előtti utolsó megbeszélésükön, a Dráván.
Fotó: Tóth János Attila
A nemzetközi együttműködés pénzügyi és szakmai támogatása új
lendületet adhat a magyar régészbúvároknak. A víz alatti kulturális
örökség az emberiség kulturális örökségének elválaszthatatlan része.
Ennek szellemében már 45 állam csatlakozott az UNESCO 2001-es
egyezményéhez, köztük tengerrel nem rendelkező államok is. A Magyar
Országgyűlés 2014. február 6-án fogadta el az egyezmény kihirdetéséről
szóló törvényt. A csatlakozásnak köszönhetően Magyarország megfelelő
finanszírozási alapot kap a kutatási kiadások fedezésére, a
projecttervezet minden lépésének kivitelezésére, a régészeti tárgyak
konzerválásától kezdve a dokumentáció elkészítéséig.
A magyar régészet számára a víz alatti örökség védelme a szárazföldi
régészeti leletekkel egy szintre kerül. A közös munka érdekében az
egyezmény célja egy közös szakmai minimum felállítása, így az UNESCO
támogatja a magyarországi búvárok, képzését.
A magyar víz alatti
régészeti feltárások a 60-as évek elejére nyúlnak vissza, az egyezmény
viszont modernebb és szisztematikusabb feltárásokra ad lehetőséget. Ez
utóbbit az a gyakorlati útmutató garantálja, mely világszerte
alkalmazott, megbízható, egységes módszertani sémával segíti a víz
alatti régészeti munkák kivitelezését.
Ez a hajó 1902-ben nekiütközött
a barcsi híd pillérjének, majd elsüllyedt. A roncs vizsgálata során
információkat kaphatunk az újkori fahajók építészetéről.
Fotó: Tóth János Attila
Az egyezmény jogilag is biztosítja a víz alatt lévő leletek in situ,
helyben való megőrzésének lehetőségét, tagjai közös erőfeszítéssel
harcolnak az örökség kereskedelmi jellegű felhasználása ellen. Az
egyezmény segít megszüntetni a magánakciójú „kincskeresést”, szabályozza
a nemzetközi vizeken zajló régészeti tevékenységeket.
Az együttműködésnek köszönhetően magyar szakemberek is lehetőséget
kaphatnak nemzetközi tengervizekben található kulturális örökségünk (így
például az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottája egységeinek)
megóvására.
A csatlakozás az I. világháború centenáriumát tekintve is fontos
aktualitással bír. 2014-ben számos megemlékezést, programot rendeznek,
melyhez az UNESCO is hozzájárul a béke kultúrája köré épített
megemlékezéssorozat keretében. Magyarország számára - a kor prominens
nemzeti flottáinak (Egyesült Királyság, Franciaország, Német Birodalom,
Osztrák-Magyar Monarchia) vízen lezajlott küzdelmeinek eredményeként - a
világháború során víz alá süllyedt történelmi emlékek megőrzésének
lehetőségét is jelenti.
Nagy Mihály kabinetfőnök-helyettes (Emberi
Erőforrások Minisztériuma, Kulturális Államtitkárság) szerint az 1914 és
1918 között víz alá került hajótestek állapota annyira kritikus, hogy
megfelelő védelem nélkül elvesznek a jövő generációi számára.
Az egyezmény ratifikációja lehetővé teszi, hogy Magyarország is
aktívan részt vehessen e megemlékezéssorozatban, valamint érdemi
lehetőségünk nyíljon történelmünk olyan fontos víz alatti emlékeinek
kutatására, mint például a Szent István csatahajó.
Írta: Erzse Ágnes Durham University
Kommentáld!