Wass Albert 

Wass Albert (szentegyedi és czegei gróf Wass Albert; Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Az erdélyi magyar irodalom Magyarországon csak halála után felfedezett alakja volt.

Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amely több generációs családi életrajz formájában áttekinti a történelmünket 1050-től egészen a mai korig. 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceauşescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.

Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi olvasók mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Az utóbbi évek eseményei

2003 márciusában – posztumusz – alternatív Kossuth-díjjal tüntették ki.

2003. április – „Van esély a háborús bűnösként Romániában halálra ítélt Wass Albert erdélyi író rehabilitálására, de ehhez a család aktív segítségére van szükség.” – Ezt Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora jelentette ki a Népújság című marosvásárhelyi lapnak adott interjújában.

2004. – A magyarországi szoborállítási hullám elindulásában az erdélyi szoborvita mellett döntő impulzust jelentett a főváros elzárkózása. 2004-ben a Wass Albert Polgári Kör a Vérmezőn szeretett volna egy Wass-portrét – Andrássy Kurta János művét – felállítani. A kezdeményezést azonban az író aggályos külpolitikai megítélésére és jogi helyzetére hivatkozva a baloldali többségű fővárosi vezetés elutasította.

2006. augusztus – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a kolozsvári ügyészségnél perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert ügyében, aki az 1946-os ítélet óta Romániában háborús bűnösnek számít.

2007. január 9. – „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött az Új Magyar Szónak Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását.

2007. január 17. – Budapesttől néhány kilométerre, Solymáron január 17-én éjszaka vandálok ledöntötték Wass Albert bronz portrészobrát. A szobordöntőknek nem színesfémre volt szükségük, (mert a mű orra buktatva ott maradt a tett helyszínén) csupán, a rongálás izgalmaiért tették – mint később mondták (ellenük rongálás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak).

2007-ben Koltay Gábor filmet forgatott Wass Albert életéről Rékasi Károly főszereplésével, Adjátok vissza a hegyeimet címmel.

2008. február – Vörös festékkel öntik le a budapesti Szabadság-téren, előző évben felállított mellszobrát.

2008. április – Leleplezték az író közadakozásból készült mellszobrát (Sárossy Tibor alkotása) Budapesten, a csepeli, királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében

2008. május 20. – A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújra-felvételi kérelmet a Wass Albert ügyében. 

Turcsány Péter:

Wass Albert a magyar jövő iránytűje

Wass Albert Emlékezete

Amely elhangzott 2007. november 9-én a marosvásárhelyi Vártemplomban, a Wass Albert centenárium megnyitó ünnepségén

Wass Albert életművének megbecsülése és nemzeti önbecsülésünk egy alapvető kérdés párhuzamos tételei.

Önértékelésünk része és – műveit megismervén – beteljesítője az Erdélyben született író minden mondata, minden munkája.

Trianon előszelének, Kolozsvár román megszállásának sokkja tíz éves korában érte, s élete további nyolcvan esztendeje e magyar és Kárpát-medencei traumára adott válaszkísérletek sora volt.

Versben, oratóriumban, novellában, tanulmányainak tudatos kiválasztásában, gazdálkodóvá válásában, családalapításában, regényeinek témaválasztásában, katonai helytállásában, kitüntetéseiben, emigrációs szerepvállalásaiban, kultúránk értékeinek és nemzeti igazságaink önkéntes külképviseletének ellátásában, sőt angol nyelvű népszerűsítésében.

A magyar nemzet történelmi sorskérdései és az ezekre adott egzisztenciális válaszok adják novellái és regényei nagy részének fő témáit. Utóbbi negyed évezredünk társadalmi kérdéseinek úgymond Mengyelejev-táblázata rajzolódik ki művei által.
[...]
Wass Albert életműve a nagy lélek válasza egy kisstílű, egy emberségünkben vérig alázó korszakra, éppúgy a fasizmus éveiben, mint a bolsevizmus fél-földrésznyi „imperializmusa” alatt.

Amit ő tett, azt a nemzet minden tagjáért tette. Sőt, munkái alapján mondhatjuk, hogy a Kárpátok alatt élő, egymásra uszított népek megbékéléséért és Közép-Európa többszörösen megtört nemzeteinek önbecsüléséért is.

Humánuma meggyőző párhuzamba állítja a középkori bolgár eretnek-mozgalmat az ötvenes évek koreai és a huszadik századi erdélyi függetlenségi harcokkal a Magukrahagyottak című, filmért kiáltó kisregényében. Wass Albert folyamatos nagyvilág felé tekintésében is elsősorban Erdély írója volt és maradt.

Erős szellemi gyökereit ez az autonómiára képes, nagy történelmi tradíciójú népközösség adta. „Erdély a legyőzhetetlen erő” – írta egy halála előtti vallomásában. A porig alázott, a Romániába beolvasztott Erdély edzette mégis írói egyéniségének makacs, kitartó és küzdő vonásait. Hajthatatlanságát, következetes becsületességét, eltántoríthatatlan igazság-követeléseit – és töretlen hitét.

A hontalanná, bozgorrá tett erdélyi magyarság szavát halljuk ki a nyugati emigráció Canossa-járásának idején írott verseiből is. [...]

Forrás: http://www.krater.hu/site.php?func=wass

Művei 

Regények, novellák, elbeszélések

• 1934 Farkasverem
• 1940 Csaba
• 1940 Mire a fák megnőnek
• 1940 Jönnek!
• 1941 A titokzatos őzbak (novellák)
• 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
• 1943 A kastély árnyékában
• 1943 Egyedül a világ ellen
• 1943 Vérben és viharban
• 1944 Tavaszi szél és más színművek
• 1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
• 1945 A költő és a macska (elbeszélések)
• 1947 A rézkígyó
• 1947 Erdők könyve
• 1947 Te és a világ: tanítások - útravalóul
• 1947 A láthatatlan lobogó: versek
• 1948 Százéves dal az ismeretlen bujdosóról: versek
• 1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
• 1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
• 1950 Ember az országút szélén
• 1951 Tizenhárom almafa
• 1952 Elvész a nyom
• 1957 Az Antikrisztus és a pásztorok
• 1959 A funtineli boszorkány

„	Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.	”
– Wass Albert: A Funtineli boszorkány (regényrészlet)

• 1964 Átoksori kísértetek
• 1965 Elvásik a veres csillag
• 1967 Magukrahagyottak
• 1974 Kard és kasza
• 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
• 1978 Halálos köd Holtember partján
• 1985 Hagyaték
• 1989 A költő és a macska (kiadatlan novellák)

• Eliza (angolul íródott)
• Igazságot Erdélynek!
• Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
• Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
• Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
• Népirtás Erdélyben

• Hűség bilincsében
• Hanky tanár úr
• Se szentek, se hősök
• A szikla alatti férfi
• A sólyom hangja
• Csillag az éjszakában
• Black Hammock
• Magyar Számadás
• Nem nyugaton kel fel a nap
• Voltam
• Patkányok honfoglalása

Versek, mesék

• 1927 Virágtemetés (vers)
• 1942 Tavak könyve (mese)

Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)

A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)

Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)

Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)

Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)

• 1946 Erdők könyve (mese)

Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)

Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)

A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)

Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)

A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)

A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)

• 1971 Válogatott magyar mondák és népmesék

A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)

Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)

Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)

Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)

Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)

A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)

A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)

A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)

Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)

A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.)

A repülő kastély