Az Európai Bizottság január 22-én hozza nyilvánosságra a 2030-ig tervezett klíma- és energia csomagját, melyből egyértelműen kiderül majd a Bizottság elképzelése az EU jövőjére vonatkozóan. Vajon hisznek-e abban, hogy megállítható a katasztrofális klímaváltozás? Jelenleg a legfőbb kérdés az, hogy a Bizottság elhatározása mennyire szilárd, ugyanis a dokumentum nyilvánossá tételének utolsó pillanatáig várhatóak viták annak tartalmát illetően.

 A kiszivárgott hírek alapján a Bizottság jelenleg három opciót fontolgat a kibocsátások csökkentésére vonatkozó célszámot tekintve, melyet 35, 40 vagy 45%-ban határozna meg. Ez azt is jelenti, hogy a Bizottság elvetette a civilek és egyes iparágak által javasolt komolyabb kibocsátás-mérséklést. Ezzel az a probléma, hogy még a 45%-os mérséklés is az elmúlt években elért kibocsátáscsökkentés lassulását eredményezné.

Az átfogó károsanyag-kibocsátás csökkentésen túl a Bizottságnak arról is döntenie kell, hogy folytatja-e egyik legsikeresebb kezdeményezését, azaz a kötelező célszámok meghatározását a tagállamok számára a megújuló energiaforrások használatára vonatkozóan. Ennek elmulasztása esetén kiderülhet, hogy mely bizottsági tagok térnének inkább vissza a fosszilis tüzelőanyagokhoz, mely a várt dokumentumban például a palagázzal, és a kőolaj kitermeléssel kapcsolatos gyenge szabályzatokban lenne tetten érhető.

Ezen felül a Bizottságnak most ismét lehetősége nyílt arra, hogy az energiatakarékosságot is a középpontba állítsa. Jelenleg az energiatakarékossági szabályozást még elkülönítve kezeli az EU, ezt a gyakorlatot meg kell változtatni. Most a Bizottságnak lehetősége van egy koherens csomag kialakítására, ami tartalmazhatná a energiafelhasználás kötelező csökkentését, – amelyet azt az Európai Parlament környezetvédelmi és ipari bizottságai már kérvényeztek – valamint a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, szintén kötelező érvényű célokat is.

Jelenleg tehát minden lehetőség nyitva áll még a Bizottság előtt, így a végső tárgyalások alapvető fontosságúak lesznek. Vajon a Bizottság tagjai gyengítik majd az EU klíma, és energia jogalkotását, vagy olyan intézkedéseket terjesztenek elő, melyek lehetővé teszik az EU számára, hogy folytassa az ipari szektor átalakítását, ami nélkülözhetetlen a társadalmunk, gazdaságunk és környezetünk védelmében?

Jason Anderson, a WWF brüsszeli irodájának klíma- és energiapolitikai vezetője a következőképpen fogalmazott. „Szerdán az Európai Bizottság ugyanazzal a választással szembesül majd a klíma- és energiapolitikát tekintve, mint amellyel számos más területen is találkozik. Követi-e a kihívást jelentő modernizációs folyamatot, vagy a könnyebb utat választja és folytatja az eddigi előremutató politikát?”

Amíg az Bizottság tagjai nem képesek határozottan és egyértelműen elutasítani a legszennyezőbb iparágak lobbizását, addig az EU-nak 10 évnyi klímapolitikai tétlenséggel, az energiaszektor stagnálásával, és az elvesztegetett szociális, környezetvédelmi és gazdasági lehetőségekkel kell szembesülnie.

Egy gyenge Bizottsági pozíció nem csak a klímaváltozás katasztrofális elszabadulását kockáztatja, hanem megakaszthatja az ipar átalakítását is, háttérbe szorítva a modernizációs folyamatokat, melyek az európai innováció, a fellendülés és az új munkahelyek teremtésének kulcselemei.

Barroso elnökön múlik, hogy milyen hagyatékot hagy majd maga után. Vajon úgy szeretne megmaradni a köztudatban, mint az az elnök, aki a fosszilis tüzelőanyagokat és a szennyezést támogatta, vagy mint az, aki biztosította Európa jövőjét, mint a világ vezető fenntartható gazdasági nagyhatalmát?”

A WWF az alábbi kötelező érvényű, a tagállamok között arányosan elosztott vállalási célokat szorgalmazza az EU 2030-as klíma- és energia csomagjához:

• legalább 55%-os üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentés
• legalább 45%-os megújuló energia részarány
• legalább 40%-os energiamegtakarítás

Rendkívül gyenge tervezet

A mai napon hirdette ki az Európai Bizottság az EU 2030-as klíma és energia csomagjának tervezetét. A WWF rendkívül csalódott, ugyanis ott, ahol egyáltalán konkrét célszám szerepel a javaslatban, az a szükségesnél jóval gyengébb, míg máshol későbbre halasztották a döntést.

Az üvegházhatású gáz kibocsátások csökkentését tekintve a tervezet csupán 40%-os mérséklést irányoz elő, mely nincs összhangban azzal a mértékkel, amely szükséges lenne ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát (a WWF legalább 55%-os csökkentést javasol).

Ráadásul a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát is a rendkívül alacsony, csupán 27%-ban határozta meg a Bizottság, mely az EU szintjén érvényes, azaz az egyes tagállamokra lebontott kötelező célszám nem került meghatározásra.

„Úgy tűnik a Bizottság beletaposott a fékpedálba ha az EU energia ellátásának modernizálását tekintjük.” - mondta csalódottan Jason Anderson, a WWF European Policy Office klímáért és energiáért felelős vezetője. „A Bizottság csupán a jelenleg tapasztalható kibocsátás csökkentés és a megújuló energiák felhasználásának lelassulását burkolta új köntösbe és nevezte mindezt ambiciózus lépésnek, miközben valójában az európai gazdaság modernizálását kockáztatja.” - tette hozzá.

„Amennyiben a teljes javaslatcsomagot nézzük, a helyzet még inkább aggasztó. Az energiahatékonyságra vonatkozó célszámok meghatározását elhalasztották, csak úgy, mint a kibocsátások kereskedelmi rendszerének helyreállítását és a palagáz szabályozásában meglévő hiányosságok megoldását. Biztos vagyok benne, hogy a fosszilis tüzelőanyag lobbistái ma jól fognak aludni.” – mondta Anderson.

„Most már csak abban bízhatunk, hogy a tagállamok kormányai belátják, és hajlandóak lesznek határozott politikai lépéseket is tenni annak érdekében, hogy az EU-t a szükséges ipari és gazdasági átalakulás felé irányítsák, mind bolygónk mind az emberek biztonságos jövője érdekében.” – tette hozzá.

A Bizottság által kiadott hivatalos dokumentum itt tekinthető meg.