Több erdei kirándulásra invitálta az érdeklődőket a WWF most tél végén.
Az
első két kirándulás nagyon jól sikerült, bebarangoltunk egy ártéri
erdőt a Palotai-szigeten, majd pedig Hűvösvölgyből indulva
felkapaszkodtunk a Látó-hegyre. Szép számmal gyűltek össze az
érdeklődők, nagyon jó kis csapat verődött össze.
Bemutattuk a hazai erdők szerkezetének változatosságát, aminek
rendkívül fontos szerepe van az egészséges élőviláguk fenntartásában. Az
erdők fái mellet szó esett a teljes növény- és állatvilágról (különös
tekintettel a madarakra), valamint az erdőgazdálkodás és a
természetvédelem összehangolásának lehetőségeiről is.
A Látó-hegy felé szerencsénk volt hosszasan megfigyelni egy héját,
amint nyílt terepen, a vitorlázó reptér kellős közepén üldögélt,
tovább repült, újra leült. A költési szezon kezdetén madárdaltól volt
hangos az egész erdő: énekeltek a különféle pintyfélék, a vörösbegy,
rigók, és a közismert „nyitnikék” is szüntelenül szólt. A harkályok
lázasan hirdették revír határaikat egy-egy jó akusztikájú fatörzsön
dobolva.
A Látó-hegy alatt végig jártuk a WWF és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös
tanösvényét, ahol a lékek szerepéről, természetes erdőgazdálkodási
módokról olvashattunk, illetve, hogy miért is nevezik a holtfát az erdő
immunrendszerének. Az Örökerdők tanösvényről felérve megtudtuk, miről is
kapta a nevét a Látó-hegy! Sok kérdés felmerült, beszéltünk az erdőkben
élő hajléktalanokról, a kutyák, kerékpárosok okozta veszélyekről, a
nemrégi jégtörésről, sőt, még a hazánkban élő nagytestű ragadozók
védelméről is.
A kirándulás végén még lesétáltunk a helyi védettséget élvező Kondor
utcai Libanoni cédrushoz, aminek korát 130 évre becsülik, magassága
pedig több mint 12 méter. Az egész országban három ilyen fa él, az egyik
az alcsúti arborétumban, a másik Sopron környékén.
Legközelebb Te is tarts velünk!
Kommentáld!