Az éttermek kínálata ma már a legkülönfélébb diéták számára is kínálnak lehetőségeket.

Jobb helyeken a vegetáriánus menü már jóval túlmutat a „rántott gomba körettel” opción, sőt szép számmal nyílnak a vegán, gluténmentes, cukormentes és a legkülönfélébb egészségügyi megszorítások próbáit is kiálló éttermek szerte az országban. Mindazok, akiknek a gasztronómia az egészséges táplálkozás fenntartható keretek közötti élvezetét is jelenti, örülni fognak a WWF Magyarország és néhány hazai étterem együttműködésének.

A kotta egyszerű: A WWF Magyarország, fenntartható alapanyag használatra vonatkozó szabályzata

alapján az étterem egy minimalizált ökolábnyommal rendelkező ’WWF Menüt’ tűz az étlapjára. A finomságok megrendelésével a WWF Magyarország munkáját támogatod, miközben az egészséges falatok a Föld egészségére is vigyáznak.

Természetesen a fenntartható étkezéshez nem kell otthonról kimozdulni, hiszen saját meghitt konyhánk szolgáltatja a legjobb lehetőségeket arra, hogy fenntartható egészséges és ínycsiklandó falatokat helyezzünk a családi vacsora asztalra.

A szürkemarha szinte biztos, hogy legelőn tartott, hiszen szilajságából adódóan nem lehet istállóban tartani, mert nem tűri. Ráadásul a nemesített húsmarhák számára kínált tápláléktól nem hízik elég gyorsan, és a más háziállatok tartásánál szokásos, preventív gyógyszeres kezelésekre sem érdemes költeni az ő esetében, hiszen nincs rájuk szükség. Cserébe, gyógyszermaradványoktól mentes a húsa.

Az őshonos magyar gyümölcsfajtákat is érdemes számba venni. Nagy folyóink ártereiben, vagy az Őrségben, az Ormánságban és sok más vidéken is, 5-600 fajta alma és körte létezik. A régi időkben szinte minden családnak megvolt a maga fajtája. A megszállottabb gyümölcskertészek fajtagyűjteménybe rendszerezték őket, csemetekertekben oltják-szaporítják, és az országot járva ismertetik meg velünk ezt a sokszínű palettát.

Gyümölcseik sokkal ízletesebbek és egészségesebbek, mint a növénynemesítők keze alól kikerült fajtákéi, hisz itt az íz a legelső szempont, nem pedig a hosszú szavatossági idő. Keressük ezeket a gyümölcsöket, szörpjeiket és pálinkáikat a piacokon, a termelőknél, és aki teheti, ültessen csemetéikből!

A fenntartható házi ételkészítés és alapanyag választás legfontosabb kritériumai, amelyeket az éttermek WWF menüi is betartanak:

• Helyben (10-20-30 km-en belül) termesztett, évszaknak megfelelő, szezonális zöldségek és gyümölcsök használata.

• Ez ősszel-télen a befőttek, kompótok, savanyúságok illetve a jól tárolható gyökérzöldségek, száraz hüvelyesek gazdag használatát jelenti.

• Zöldségeket is lehet hőkezeléssel (dunsztolás) tartósítani télire.

• Előnyben vannak a zöldségekből készített ételek, de nem feltétel a vegetarianizmus. Az előny az ökológiai lábnyom mértékéből származik, ugyanis 1 kg hús nagyobb földterület-használat során termelődik, mint 1kg bármilyen zöldség (érdekes viszonyszám még, hogy kb. 10 kg kukorica kell 1 kg csirkehús előállításához).

• Húsféleségek közül a szabadon tartott őshonos magyar háziállat fajtákat fogyasszuk, azoknak is a hagyományos legeltetéses formában tartott példányait. A legeltetett háziállatok (szürkemarha, bivaly, racka) természetvédelmi értéket is képviselnek, hiszen különleges fajösszetételű gyepterületeink megőrzésének kulcsszereplői.

• A halételekhez szintén használjunk helyileg előforduló halfajokat.

• A tonhalat kerüljük! Az élelmiszerekben leggyakrabban használt fajt, a kékuszonyú tonhalat a túlhalászás miatt a kihalás veszélyezteti, így ha csak tehetjük, kerüljük a tonhalból készített ételeket.

• A kacsa és a liba sajnos nem tartozik a fenntartható konyha ékei közé, mivel a tartásuk ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint a fentieké. Kivéve talán, ha háznál, kis létszámban tartott állatok közül vásárolunk.

• Házi tej, kisgazdasági kecskesajt, kézműves sajtok mind nagyon jók ebből a szempontból.

• Kézműves hústermékek (kolbászok, különlegesen vagy régi recept szerint érlelt házi sonkák, pástétomok stb.) ugyancsak ajánlottak és feltehetően sokkal finomabbak a boltokban kaphatóaknál.

• A hazai kézműves sörök kismanufaktúrákban készülnek, lokális alapanyagokból és természetes ízesítéssel. A nemrég bekövetkezett sörforradalom jóvoltából egyre több helyen juthatunk hozzá ezekhez a kiváló minőségű hazai nedűkhöz.

• A pálinkák közül is a házi pálinkákat vagy kismanufaktúrákat érdemes keresni. A minőségi hazai gyártók általában saját gyümölcskertészeteket tartanak fenn, vagy kiváló hazai kertészetekkel van megállapodásuk. ha kétségünk támadna, érdemes rákérdezni, hogy honnan származik a feldolgozott gyümölcs.

• A hazai borvidékek ugyancsak bővelkednek a kiváló minőségű szőlőből készült borokban, így őket is jó szívvel ajánljuk a fenntarthatóan elkészített ételeinkhez kísérőnek.