Természet: XANTUS JÁNOS RA - etnográfus, természettudós - EMLÉKEZÜNK

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17166 db
  • Videók - 6833 db
  • Blogbejegyzések - 16025 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17166 db
  • Videók - 6833 db
  • Blogbejegyzések - 16025 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17166 db
  • Videók - 6833 db
  • Blogbejegyzések - 16025 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17166 db
  • Videók - 6833 db
  • Blogbejegyzések - 16025 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 


network.hu



Xántus szülőháza
Xántus János a XIX. századi utazók egyik jelentős alakja, etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője Csokonyán (ma: Csokonyavisonta), egy Somogy megyei kis községben született 1825. október 5-én. Ősei görög eredetűek voltak, a XV. században vándoroltak be Erdélybe. Apja, Xántus Ignác (1788-1849) előbb Széchényi Ferenc, majd Széchenyi István uradalmi jogtanácsosa, 1828-ban Somogy vármegye főügyésze volt. Anyja Wunderlich (Szidnai) Terézia (1807-1877), akit Xántus Ignác 1823-ban vett feleségül. Három gyermekük született János, Gyula és Amália. Iskoláit szülőfalujában, Csokonyán kezdte meg. Középiskolai tanulmányait Győrben, majd Pécsett végezte. A családi hagyományoknak megfelelően Pécsett jogot tanult, majd Kaposvárra került aljegyzőnek. Közben 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett.

A szabadságharc kitörésekor Xántus János honvédnek állt. 1848 nyári hónapjaiban Somogy megyében a nemzetőrség lelkes szervezője volt és mint nemzetőr szolgált Csokonyán, majd Pestre ment, ahol beállt a honvéd-tüzérekhez. Több ütközetben is vitézül harcolt. Részt vett a pákozdi csatában, később a komáromi várőrségbe került és időközben átlépett a gyalogsághoz, ahol a 46. zászlóaljban a főhadnagyságig vitte. 1849 februárjában az osztrákok Érsekújvárnál elfogták, hadifogolytáborba került. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan többszöri próbálkozás után sikerült megszöknie. Sok viszontagság után Németországon keresztül 1850-ben Angliába menekült, majd 1852-ben az Egyesült Államokba, ahonnan csak 1861-ben tért haza.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1859


Az Amerikából hazaküldött beszámolók és múzeumi anyagok alapján Xántus János munkásságát egyre nagyobb elismerés övezte. Publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkájának elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859. decemberében levelező tagjai sorába választotta.

A politikai helyzet enyhülése lehetővé tette, hogy 1861 novemberében hazajöjjön. 1861. november 18-án érkezett vissza Győrbe, családjához. Nemzeti hősnek kijáró tisztelet és ünneplés vette körül országszerte. A Győri Közlöny szerkesztője Barabás Miklóst bízta meg egy portré elkészítésével, mely amerikai tengerésztiszti egyenruhában ábrázolja Xántus Jánost. Akadémiai székfoglaló előadását 1862. január 27-én Adatok a tenger természettani földiratához címmel tartotta, amelyben a tenger természetrajzát ismertette. 1862 nyarán visszautazott Amerikába.


Ó-Tátrafüred, Marosvásárhely, 1864
Tátrafüred látképe
1864 júliusában ismét hazajött, most már végérvényesen. Megromlott egészsége miatt Ó-Tátrafüredre utazott gyógykezelésre. Ott tartózkodása idején egy forrást is elneveztek róla Xántus-forrásnak. Erdélyi körutat tett, mely alatt meglátogatta Csíktaplócán rokonait és szeptember 2-án részt vett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Marosvásárhelyen tartott X. nagygyűlésén, ahol indítványozta egy természetrajzi könyvtár felállítását. Indítványát elfogadták és így az ő kezdeményezésére létrejött a Természettudományi Múzeum Állattárának Könyvtára, amelyet 12 évig vezetett.


A Pesti Állatkert élén


Az állatkert ügyét a Természettudományi Társulat már az 1862-es közgyűlésén tárgyalta. Itt alakult meg az alapítást előkészítő bizottság, amelynek vezetőjéül Xántus Jánost választották. Xántus ekkor még Mexikóban tartózkodott, mint az Egyesült Államok konzulja. Itthonról Rómer Flóris értesítette, hogy megválasztották a pesti állatkertet szervező bizottság elnökének. 1864-ben, végleges visszatérése után Xántus itthonról is sürgette az állatkert létesítésének ügyét. Az állatkert tervét Xántus készítette el, melyet a bizottság elfogadott és a költségek előteremtésére részvényeket bocsátottak ki. 1865. március 5-én kijelölték az állatkert helyét a Városliget északnyugati oldalán, a vasút mellett.

Az igazgatói állás betöltésére 1865-ben pályázatot hirdettek. Erre a feladatra Xántus Jánost tartották a legalkalmasabbnak. Ő azonban az 1848-as szabadságharcban huszár főhadnagy volt, így meg sem próbált részt venni a pályázaton. Xántuson kívül más nem jöhetett szóba a magyarok közül. Nem is jelentkezett más a pályázatra, csak néhány külhoni szakember. Végül dr. Leopold Fitzingert, a Bécsben dolgozó müncheni állatbúvárt nevezték ki igazgatónak. A közvélemény azonban nem szívesen látta az Állatkert élén. Fitzinger még az állatkert megnyitása előtt lemondott, s így Xántus lett az igazgató.

1866. augusztus 9-én Xántus ünnepélyes keretek között megnyitotta Magyarország első állatkertjét. A látogatók ekkor mintegy ötszáz különféle állatot szemlélhettek meg, a kert tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházában, illetve a parkban kialakított elkerített területeken. A nyitásra Ferenc József királyi ajándékként küldetett a schönbrunni állatkertből 34 különböző állatfajt. Erzsébet királyné is megkülönböztetett figyelemmel kísérte az állatkert létrejöttét és egy zsiráfot adományozott.
Néhány érdekes állat, amelyet Xántus Amerikában szerzett, sajnos nem érkezett meg Pestre. Ezeket az állatokat ugyanis hajóval hozták át Európába, majd a Hamburgi Városi Állatkertbe kerültek. A tervek szerint csak néhány hónapig időztek volna a német kikötőváros állatkertjében, de a porosz-osztrák háború miatt végleg ott is maradtak.

Szederjei Ákos, az állatkert főigazgatója, az 1960-as években felkérte Pátzay Pál szobrászművészt, Xántus János bronz mellszobrának elkészítésére. E szoborral kívántak méltóképpen emlékezni Xántus Jánosra, az állatkert első tudós igazgatójára, halálának 75. évfordulóján. A szobor az Állatkert főbejáratától nem messze lévő parkrészen látható, az állatkert létrejöttéről szóló emléktáblával együtt.


Végleg Magyarországon


1870 végén kelet-ázsiai útjáról gazdag gyűjteménnyel tért vissza Magyarországra, amely nagy jelentőségre tett szert. 1871 tavaszán nyílt meg a Nemzeti Múzeum természeti tárának egyik termében, 12 hatalmas üveges szekrényben elhelyezve a Xántus János által hazahozott teljes kelet-ázsiai néprajzi gyűjtemény. A kiállítás lendületet adott a magyarországi néprajztudománynak és ezzel az anyaggal a mai Néprajzi Múzeum alapját rakta le. 1872-től a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őre lett. Önálló néprajzi múzeum megalakításán munkálkodott, mely élete alkonyán valósult meg.
Kunfalvi Rezső felvétele
1873-ban rendezték meg a Bécsi Világkiállítást, amelyen számos ország mellett Magyarország is részt vett. Olyan döntés született, hogy hazánk egyebek mellett néprajzi anyaggal is szerepeljen. Rómer Flórist és Xántus Jánost bízták meg a kiállításra küldendő háziipari tárgyak gyűjtésével. Régi barátjával és szakmai segítőtársával Rómer Flórissal az egész ország területét bejárva, mintegy 2500 népművészeti és kézműipari tárgyat gyűjtöttek össze, amely egyben az első magyar néprajzi gyűjtemény is volt.

1872-ben a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé (1893-ban igazgatójává) nevezték ki és még 20 éven át tevékenyen munkálkodott a tudományos intézetekben, amelyeknek tagja volt. Elnöke volt a Néprajzi Társaságnak, alelnöke a Földrajzi Társaságnak, és számos más hazai és külföldi tudományos testületnek. Az állatkert mindvégig kedvence maradt, a Földrajzi Társaságban és az Akadémián pedig gyakran tartott fölolvasást.

1894 tavaszán súlyos tüdőgyulladáson esett át. Családtagjai az Adriai-tenger partjára vitték üdülni, ahonnan elborult elmével tért haza, és az év december 13-án meghalt. Tisztelőinek sokasága kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőben.

A Magyar Tudományos Akadémián 1898. dec. 19-én Mocsáry Sándor tartott fölötte emlékbeszédet. A munkásságát méltató emlékbeszéd 1899-ben jelent meg az Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól című kötetben, közölve többek között a Xántusról elnevezett állatok és növények jegyzékét is.

 


1852-1861


Először 1852-ben Londonból ment az Egyesült Államokba. Itt vált elismert természetrajzi gyűjtővé. 1852 júniusában érkezett New Yorkba, mindössze 7 dollárral a zsebében. Eleinte sok nehézséggel küzdött és sok megpróbáltatást kellett elviselnie, volt újságkihordó, csatornatisztító, matróz, boltossegéd, könyvkereskedő. A Mississippi menti St. Louisba került, ahol 1852. július 21-én letette az amerikai állampolgársági esküt. Mivel jól beszélt németül, a helybeli német konzul segítségével munkát kapott a Pacific Vasút nyomvonalának kitűzésénél, mint „térrajzoló”. Így jutott el Kansas állam észak-keleti részébe.


Új-Budán


Megválva a vasúttársaságtól, 1853 márciusában lehajózott a Mississippin, és meglátogatta a New Orleans-i magyarokat. Itt jutott tudomására, hogy az Iowa államban magyarok által alapított New Buda (ma: Davis City, Iowa) környékén sok magyar földhöz jutott. Xántus azt tervezte, hogy ő is földet szerez és farmer lesz. Ezzel a szándékkal érkezett New Budára 1854. augusztus közepén. Bejárta a vidéket, és ekkor kezdte meg a préri növényeinek, állatainak gyűjtését, preparálását a pesti Nemzeti Múzeum részére. Miután birtokszerzése meghiúsult, kiábrándultan hagyta el Új-Budát. 1855 augusztusában. Ismét visszatért St. Louis-ba.


Az amerikai hadseregben


Mindent megpróbált, hogy munkához jusson, de semmi nem sikerült. Éppen katonákat toboroztak a városban. Nem volt más választása, mint önkéntes belépett az amerikai hadseregbe. 1855 szeptemberétől egységét egy Kansas Citytől nyugatra fekvő, határmenti erődbe, Fort Riley-be vezényelték. Itt őrmesterként szolgált - Véssey Lajos álnéven. Az erőd katonaorvosa dr. William Alexander Hammond (maga is jeles zoológus) felfigyelt Xántus kiváló képességeire, és támogatni kezdte vadász, gyűjtő- és preparátori tevékenységét, természetrajzi kutatásait. Szabad idejében itt is a környéket járta, fáradhatatlanul gyűjtötte a préri növényeit és állatait. Szakszerűen preparált állatok, növények, magvak tömegét küldte Amerika leghíresebb tudományos intézete, a Smithonian Institution számára.


1857 februárjában átvezényelték a Kalifornia állam déli részén fekvő Fort Tejonba. San Franciscón és az akkor még csupán ötszáz lelket számláló Los Angelesen áthaladva érkezett meg Fort Tejon katonai erődjébe. Közel másfél évet töltött az erődben, szigorú katonai kötöttségek között. Szabad idejében itt is folytatta a gyűjtést. A tudományosan addig földolgozatlan táj növény- és állatvilágát rendkívüli alapossággal tárta fel. Anyagaiból a Smithonian intézeten keresztül a Magyar Nemzeti Múzeumnak is sikerült juttatnia.


A Smithonion Institution évi jelentéseiben a legnagyobb elismeréssel méltatják Xántus János rendkívül gazdag gyűjtési anyagát, amelyből közel négyszáz új fajt írtak le a feldolgozást végző tudósok. Érdemeit azzal is méltányolták, hogy huszonnégy állat- és két növényfaj tudományos megnevezésében a Xántus név is szerepel. Emellett 1856 decemberében a Philadelphiai Természettudományi Akadémia tagjává választották.


1858-ban Pesten jelent meg a Xántus János levelei Éjszakamerikából című kötet, mely 37 levelet tartalmaz az 1852. december 1. és 1857. július 5. közötti időszakból. A leveleket eredetileg nem közlésre szánta, csupán otthoni rokonai szórakoztatására. A könyvnek nagy visszhangja támadt, nagy közönségsikert aratott. Letters from North America címmel angolul is kiadták Detroitban 1975-ben.


1859 elején arra kérte az amerikai intézet vezetőjét, Spencer Baird-et, hogy mentesse fel a katonai szolgálat alól, mert szeretné minden idejét gyűjtőmunkára fordítani. Ez megtörtént, Xántus a hadseregből, több mint három év katonai szolgálat után, leszerelhetett és a Csendes-óceán meteorológiai viszonyainak tanulmányozására kapott megbízást. A Mexikóhoz tartozó Kaliforniai-félsziget déli csúcsánál lévő San Lucas-foknál állítottak fel tengerkutató állomást. Fő feladata a dagály és apály tanulmányozása, meteorológiai észlelések feljegyzése, a tengermélységek mérése volt. Ez idő alatt 89 szigetet és zátonyt fedezett fel Amerika és Ausztrália között. Útirajza 1860-ban jelent meg Utazás Kalifornia déli részeiben címmel. Munkája ismét nagy sikert aratott.

1862-64

1862 nyarán - rövid itthonlét után, mivel semmilyen elhelyezkedési lehetőséget nem kapott és a hazai politikai légkör sem volt megfelelő számára - ismét visszautazott Amerikába, ahol előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd 1862 decemberében az Egyesült Államok mexikói konzuljának nevezték ki Manzanillo kikötővárosba. 1863 júliusában konzuli állásából felmentették, s hajóbiztosítási ügynökként tevékenykedett. Ekkor értesítette itthonról Rómer Flóris, hogy megválasztották a pesti állatkertet szervező bizottság elnökének.
1864 júliusában végleg visszaköltözött Magyarországra.


A Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteménye


Az amerikai magyarsággal foglalkozó Vasváry-gyűjteményben számos adat, lapkivágat és néhány könyv is található Xántus János életéről, emigrációban töltött időszakáról.



1868-1870

1868-ban Xántusnak lehetősége nyílt, hogy részt vegyen az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióban. Így az állatkertnél betöltött igazgatói állásáról lemondott. A magyar országgyűlés az osztrák kormánnyal egyetértésben, Kelet-Ázsiába küldendő expedíció költségeire nagyobb összeget szavazott meg 1868-ban. Az expedíció tagjai két speciálisan felszerelt hadihajón tették meg az utat.


A tudományos cél mellett a kereskedelmi szerződések kötését is feladatául kapta az expedíció. Soraikban tudósok és kereskedelmi szakemberek egyaránt voltak. Xántus a vallás- és közoktatásügyi minisztérium küldötteként vett részt az expedícióban. Eötvös József, az akkori kultuszminiszter bízta meg természettudományi és néprajzi gyűjtéssel. Ceylon szigetén hónapokig tanulmányozta a szingalézek kultúráját, Singapore, Bangkok után az expedícióval eljutott Kínába és Japánba.


Mivel a hajók osztrák tisztikara és az osztrák tudósok igyekeztek az utazást Ausztria számára kisajátítani, ezért Xántus 1869 októberében megvált az expedíciótól és a továbbiakban mint a magyar közoktatási minisztérium önálló gyűjtője folytatta útját Borneóba, ahol a dajakok földjén végzett hosszas kutatómunkát, végül 1870 nyarán Jáva szigetén töltött 3 hónapot.


A Hazánk s a Külföld 1870-ben, február és március hónapokban négy kelet-ázsiai levelet közölt Xántus Jánostól Hazafelé! címmel, képekkel illusztrálva. Az év végén tért vissza Magyarországra.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 11 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

REGGEL JELENTKEZIK A LEGTÖBB PANASZ! Vasárnap...

Rádiné Zsuzsa 12 órája új blogbejegyzést írt: TERMÉSZET A kora ősz apró virága

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Jön egy nap. Aminek a reggelét éppúgy utálod, mint...

Miclausné Király Erzsébet írta 14 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Petőfi Sándor: SZEPTEMBER VÉGÉN Még nyílnak a...

Rádiné Zsuzsa írta 1 napja a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

HIDEGFRONT ÉRKEZIK – FOKOZÓDNAK A GÖRCSÖS ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu