Ybl Miklós

Született	Székesfehérvár, 1814. április 6.
Elhunyt	Budapest 1891. január 22. (76 évesen)
Nemzetisége	magyar

Ybl Miklós arcképe emlékbélyegen (1964)

A Magyar Állami Operaház

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

Életpályája

1814-ben született Székesfehérváron, édesapja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna.

1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérésekor szembesült a ténnyel, hogy családjának anyagi gondjai adódtak, eladni kényszerültek székesfehérvári házukat.

Ybl ezután Pesten próbált szerencsét, ahol Helybeli Polgári Szabadalmas Építő Czéh Mesterei első ízben elutasította építőmesteri folyamodványát. Következő alkalommal, 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőműves mesterré jelölték.

Egy 1841. november 30-án kelt újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet a pesti Dorottya utcában.

1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Előtte még tett egy látogatást Itáliában tél idején, s utána munkához fogott. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett.

1851-ben költözött vissza Pestre, Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt.

1860-ben Széchenyi István is Yblt kérte fel hogy cenki birtokára templomot tervezzen, ám a gróf a terveket már nem láthatta meg. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz alatti bérház a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda.

1864-ben megszületett fia, Félix.

Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. Ekkortájt épült fel a Bródy Sándor utca 8. alatti Képviselőház, az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg. A ház néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.

1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, mely elkészülte után számos negatív kritikát kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet.

A Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, melynek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg az Operaház, melyen a királyi család is részt vett.

Egyidejűleg a Várkert-bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), mely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.

Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika építését is, majd a budai Vár kiépítésén fáradozott. Unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudja befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.

Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusára jellemzővé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy ugyan közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az akadémia nem választotta a tagjai sorába (szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel Ybl együtt dolgozott az Akadémia épületének megvalósításában). Első megbízását, az ikervári kastély átépítését, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette.

Számos alkotása közül a fő művének az Andrássy úton az Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít.

Főbb művei 

• 1845-1849. Fót, Károlyi-kastély átalakítása
• 1845-1855. Fót, katolikus templom^[1]
• 1852 körül: Budapest, Grabovszky – (Rózsa-) villa
• 1857-58. Budapest, Nemzeti Lovarda (háború után lebontották; ma: Magyar Rádió épülete)
• 1857-58. Budapest, Tornacsarnok (lebontották; ma:Baumgarten Alajos (1871) tervei szerint megépített Esterházy-palota található a helyén)
• 1857-59. Füzérradvány, Károlyi-kastély átalakítása
• 1860 körül: Albertirsa, Szapáry-sírkápolna
• 1860 körül: Leányfalu, Gyulai-villa
• 1860 körül: Gerla, Wenckheim-kastély
• 1860-1864. Nagycenk, katolikus templom
• 1862-1863. Kecskemét, Evangélikus templom
• 1862-1865. Budapest, Festetics-palota (Pollack M. tér 10.)
• 1863-tól. Budapest, Károly-palota (Pollack M. tér 3.)
• 1863. Budapest, Német Színház (nem épült meg)
• 1863-1864. Budapest, MTA bérháza
• 1865 körül: Fegyvernek, Szapáry-kastély
• 1865-től. Főúri világfürdő (Margit-fürdő) (II. világháború alatt megromlott, jelentős részét lebontották)
• 1865-1866. Budapest, Régi Képviselőház (Bródy S. u. 14.)
• 1865-1879. Budapest, Assisi Szent Ferenc-templom, Bakáts tér
• 1867. Budapest, Pálffy-palota
• 1867-1869. Budapest, Lánchíd Társulat rt. székháza, ma Lánchíd Palota (1011 Bp., Fő u. 1.)
• 1869. Budapest, Első Pesti Hazai Takarékpénztár (Ybl-palota)(Károlyi M. u. 12.)
• 1867-1891. Budapest, Szent István-bazilika – kezdte: Hild, folytatta: Ybl, befejezte: Kauser József
• 1870-1874. Budapest, Fővámház
• 1871. Budapest, Margit híd
• 1872 körül: Parád, Ybl Szálló
• 1872-74 Budapest, Dégenfeld-Schomburg-palota (Bródy S. u. 14.)
• 1873-1884. Budapest, Operaház (Magyar Állami Operaház)
• 1874-1982. Budapest, Várkert-kioszk és -bazár
• 1875-1879. Ókígyós, Wenckheim-kastély
• 1880-1882. Parádsasvár, Károlyi-kastély
• 1880-1891. Budapest, a Budavári Palota átalakítása
• 1882-1888. Budapest, Budapesti Első Gyermekmenhely Egylet istvántelki fiókintézete és katolikus templom (Clarisseum)
• 1883 - Tura, Schossberger-kastély
• 1883-1884. Budapest, Széchenyi-palota (elpusztult)
• cc. 1888. Parád, Erzsébet Szálló
• bérházak, kastélyok (Csurgó, Doboz, Kétegyháza, Lengyeltóti, Mácsa, Marcali, Ókígyós, Surány stb.)

Ybl Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-1. Stróbl Alajos alkotása

Emlékezete 

• Tiszteletére alapították 1953-ban az évenként kiosztott építészeti Ybl Miklós-díjat.
• Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban (Dóm téren a körbefutó árkádok alatt) őrzik portrészobrát hazánk számos kiváló építészének, tudósának, művészének, politikusának szobraival együtt. Ybl Miklós szobrának alkotója August Sommer.
• Róla nevezték el a 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygót.