Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.
„Te voltál az, aki e hazában az építést valódi művészetté emelted. Neked
köszönhetjük, hogy a kövek e hazában is megtanultak beszélni, és szavuk
a lelket emeli...” (Tolnay Lajos)
Kiemelte a többiek közül
páratlan arányérzéke, a történeti formák pontos ismerete, és biztos
használata. Mind romantikus, mind neoreneszánsz épületei nyugodtak,
méltóságteljesek. Kevesebben tudják azonban róla, hogy a vasszerkezetek
alkalmazásában is úttörő szerepet játszott.
A XIX. Század első felének historizmusa volt az
építészet történetének mennyiség szempontjából a legtermékenyebb,
minőség, érték szempontjából a legterméketlenebb korszaka. A gazdasági
fellendülés új feladatokat teremtett, a városok rohamosan nőttek, a
történelmi megrázkódtatásoktól mentes időszak miatt az építkezések száma
ugrásszerűen megnőtt. Erre a korra tehető Ybl Miklós munkássága.
Budapest a világ egyik legszebb operaházával büszkélkedhet.
A kor
egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós által alkotott palota lépcsőházát
és nézőterét a kor legnagyobb magyar festőinek – Székely Bertalan, Than
Mór, Lotz Károly– freskói díszítik. Első igazgatója Erkel Ferenc volt,
de éveken át igazgatta Gustav Mahler, és saját operájának bemutatóját
kétszer is rendezte itt Puccini. Az európai operaházak között ma is
vezető helyet foglal el.
Ybl Miklós síremléke
Főbb művei
- 1845-1849. Fót, Károlyi-kastély átalakítása
- 1845-1855. Fót, katolikus templom[1]
- 1852 körül: Budapest, Grabovszky – (Rózsa-) villa
- 1857-58. Budapest, Nemzeti Lovarda (háború után lebontották; ma: Magyar Rádió épülete)
- 1857-58. Budapest, Tornacsarnok (lebontották; ma: Baumgarten Alajos
(1871) tervei szerint megépített Esterházy-palota található a helyén)
- 1857-59. Füzérradvány, Károlyi-kastély átalakítása
- 1860 körül: Albertirsa, Szapáry-sírkápolna
- 1860 körül: Leányfalu, Gyulai-villa
- 1860 körül: Gerla, Wenckheim-kastély
- 1860-1864. Nagycenk, katolikus templom
- 1862-1863. Kecskemét, Evangélikus templom
- 1862-1865. Budapest, Festetics-palota (Pollack M. tér 10.)
- 1863-tól. Budapest, Károly-palota (Pollack M. tér 3.)
- 1863. Budapest, Német Színház (nem épült meg)
- 1863-1864. Budapest, MTA bérháza
- 1865 körül: Fegyvernek, Szapáry-kastély
- 1865-től. Főúri világfürdő (Margit-fürdő) (II. világháború alatt megromlott, jelentős részét lebontották)
- 1865-1866. Budapest, Régi Képviselőház (Bródy S. u. 14.)
|
- 1865-1879. Budapest, Assisi Szent Ferenc-templom, Bakáts tér
- 1867. Budapest, Pálffy-palota
- 1867-1869. Budapest, Lánchíd Társulat rt. székháza, ma Lánchíd Palota (1011 Bp., Fő u. 1.)
- 1869. Budapest, Első Pesti Hazai Takarékpénztár (Ybl-palota)(Károlyi M. u. 12.)
- 1867-1891. Budapest, Szent István-bazilika – kezdte: Hild, folytatta: Ybl, befejezte: Kauser József
- 1870-1874. Budapest, Fővámház
- 1872 körül: Parád, Ybl Szálló
- 1872-74 Budapest, Dégenfeld-Schomburg-palota (Bródy S. u. 14.)
- 1873-1884. Budapest, Operaház (Magyar Állami Operaház)
- 1874-1982. Budapest, Várkert-kioszk és -bazár
- 1875-1879. Ókígyós, Wenckheim-kastély
- 1880-1882. Parádsasvár, Károlyi-kastély
- 1880-1891. Budapest, a Budavári Palota átalakítása
- 1882-1888. Budapest, Budapesti Első Gyermekmenhely Egylet istvántelki fiókintézete és katolikus templom (Clarisseum)
- 1883-1884. Budapest, Széchenyi-palota (elpusztult)
- cc. 1888. Parád, Erzsébet Szálló
- bérházak, kastélyok (Székesfehérvár, Csurgó, Doboz, Kétegyháza, Lengyeltóti, Mácsa, Marcali, Ókígyós, Surány stb.)
|
Képgaléria
-
-
-
-
-
Assisi Szent Ferenc-templom
Kommentáld!