TERMÉSZET BARÁTI KÖR

TERMÉSZET BARÁTI KÖR blogja

YBL MIKLÓS - magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. –Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

„Te voltál az, aki e hazában az építést valódi művészetté emelted. Neked köszönhetjük, hogy a kövek e hazában is megtanultak beszélni, és szavuk a lelket emeli...” (Tolnay Lajos)

Kiemelte a többiek közül páratlan arányérzéke, a történeti formák pontos ismerete, és biztos használata. Mind romantikus, mind neoreneszánsz épületei nyugodtak, méltóságteljesek. Kevesebben tudják azonban róla, hogy a vasszerkezetek alkalmazásában is úttörő szerepet játszott.

A XIX. Század első felének historizmusa volt az építészet történetének mennyiség szempontjából a legtermékenyebb, minőség, érték szempontjából a legterméketlenebb korszaka. A gazdasági fellendülés új feladatokat teremtett, a városok rohamosan nőttek, a történelmi megrázkódtatásoktól mentes időszak miatt az építkezések száma ugrásszerűen megnőtt. Erre a korra tehető Ybl Miklós munkássága.

Budapest a világ egyik legszebb operaházával büszkélkedhet.

A kor egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós által alkotott palota lépcsőházát és nézőterét a kor legnagyobb magyar festőinek – Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly– freskói díszítik. Első igazgatója Erkel Ferenc volt, de éveken át igazgatta Gustav Mahler, és saját operájának bemutatóját kétszer is rendezte itt Puccini. Az európai operaházak között ma is vezető helyet foglal el.

network.hu

Ybl Miklós síremléke

Főbb művei

Kapcsolódó lista: Kategória:Ybl Miklós művei

1845-1849. Fót, Károlyi-kastély átalakítása
1845-1855. Fót, katolikus templom^[1]
1852 körül: Budapest, Grabovszky – (Rózsa-) villa
1857-58. Budapest, Nemzeti Lovarda (háború után lebontották; ma: Magyar Rádió épülete)
1857-58. Budapest, Tornacsarnok (lebontották; ma: Baumgarten Alajos (1871) tervei szerint megépített Esterházy-palota található a helyén)
1857-59. Füzérradvány, Károlyi-kastély átalakítása
1860 körül: Albertirsa, Szapáry-sírkápolna
1860 körül: Leányfalu, Gyulai-villa
1860 körül: Gerla, Wenckheim-kastély
1860-1864. Nagycenk, katolikus templom
1862-1863. Kecskemét, Evangélikus templom
1862-1865. Budapest, Festetics-palota (Pollack M. tér 10.)
1863-tól. Budapest, Károly-palota (Pollack M. tér 3.)
1863. Budapest, Német Színház (nem épült meg)
1863-1864. Budapest, MTA bérháza
1865 körül: Fegyvernek, Szapáry-kastély
1865-től. Főúri világfürdő (Margit-fürdő) (II. világháború alatt megromlott, jelentős részét lebontották)
1865-1866. Budapest, Régi Képviselőház (Bródy S. u. 14.)

1865-1879. Budapest, Assisi Szent Ferenc-templom, Bakáts tér
1867. Budapest, Pálffy-palota
1867-1869. Budapest, Lánchíd Társulat rt. székháza, ma Lánchíd Palota (1011 Bp., Fő u. 1.)
1869. Budapest, Első Pesti Hazai Takarékpénztár (Ybl-palota)(Károlyi M. u. 12.)
1867-1891. Budapest, Szent István-bazilika – kezdte: Hild, folytatta: Ybl, befejezte: Kauser József
1870-1874. Budapest, Fővámház
1872 körül: Parád, Ybl Szálló
1872-74 Budapest, Dégenfeld-Schomburg-palota (Bródy S. u. 14.)
1873-1884. Budapest, Operaház (Magyar Állami Operaház)
1874-1982. Budapest, Várkert-kioszkés -bazár
1875-1879. Ókígyós, Wenckheim-kastély
1880-1882. Parádsasvár, Károlyi-kastély
1880-1891. Budapest, a Budavári Palota átalakítása
1882-1888. Budapest, Budapesti Első Gyermekmenhely Egylet istvántelkifiókintézete és katolikus templom (Clarisseum)
1883-1884. Budapest, Széchenyi-palota (elpusztult)
cc. 1888. Parád, Erzsébet Szálló
bérházak, kastélyok (Székesfehérvár,Csurgó, Doboz, Kétegyháza,Lengyeltóti, Mácsa, Marcali, Ókígyós,Surány stb.)