Ovisok szavalják már kis korban gyerekverseit, az Ákombákom ma is a legnépszerűbb a kicsiknek szóló foglalkozáson. De költészete nem merül ki a gyermeklírában, személyes tragédiáját a korszakról számos kitűnő verse örökíti meg. Kedves, csevegő embernek ismerték, aki sokat tudott az életről. 1947-ben Baumgarten-díjjal, 1949-ben és 1951-ben Kossuth- illetve József Attila-díjjal jutalmazták, 1971-ben megkapta a Robert Graves-díjat az év legszebb verséért.

Zelk Zoltán 1906. december 18-án született Érmihályfalván, édesapja zsidó kántor volt. Habár már kisfiú korában inasként dolgozott, mégsem tanult ki semmilyen szakmát, Miskolcon járt iskolába, de nem fejezte be.

13 évesen élte át Trianont, amelynek következtében otthona egyszeriben Romániához tartozott. 15 évesen egy kárpitostól kapott egy Ady-kötetet, ennek hatására kezdett először verseket írni, de saját bevallása szerint ezek csak gyenge utánzatok voltak. Később Budapestre költözött, tagja lett a Szocialista Munkásmozgalomnak, de annak mögöttes filozófiáját, ideológiáját nem ismerte.

1925-ben Kassák Lajos közölte első versét (Valaki?) a 365 című avantgárd lapjában, később megjelentette költeményeit a Munka és a Dokumentum című folyóirataiban is. Kassák Lajos első felesége, Simon Jolán vezette be a Centrál kávéház irodalmi körébe, és bemutatta pl. József Attilának is. Zelk Zoltán a találkozást így írja le: ,,Úgy igaz, hogy ez a név akkor semmit se mondott, de nagyon jólesett, hogy egyetlen megjelent versemet szóról-szóra elmondta..."

Mindeközben alkalmi munkákat vállalt különböző kávéházakban, szállodákban, még a vidámparkban is. 1927-ben rendőri felügyelet alá került, később kitoloncolták Romániába, ahonnan hamar visszaszökött, Szatmári Zoltánként írt tovább.

1928-tól a Nyugatban publikál, a harmadik nemzedékhez sorolják, bár első verseskötete az 1930-as Csuklódon a vér kibuggyan még avantgárd jegyeket mutat. 1937-ben ismét letartóztatták, de az irodalmi kör közbenjárására –főleg Illyés Gyula intézkedéseinek köszönhetően- kiengedték.

Babits Mihály nagy hatással volt rá, aki csütörtöki fogadóóráján gondozta a tehetségeket, ő jelképezte az akkori írónemzedék számára az európai műveltséget. A II. világháború kitörése után munkaszolgálatosként került Ukrajnába. Gyakran került halálos veszedelembe, a sok kegyetlenség mellett megtapasztalta az emberi segítőkészséget is. A Szálasi-puccs alatt felesége, Bátori Irén írónő bújtatta zuglói lakásában.

1952-től 1956-ig a Kisdobos című gyermeklapot szerkesztette (Nagy László és Domokos Mátyás segédletével), amelyben közölhetett mindenki, aki csak képes volt gyermekverset írni, munkájába bevonta a képzőművészeket is: Szántó Piroskát (Vas István felesége, akivel 40 évig szoros barátságban volt) és Országh Lilit.

Az 1956-os forradalom lelkes híveként szerkesztője volt az írók memorandumának, amiért 3 év börtönbüntetésre ítélték. A fogházban érte feleségének halálhíre, édesanyja is halálos ágyán feküdt. 1958-ban rettenetes állapotban amnesztiával szabadult, ínséges idők voltak ezek számára: kitették előző lakásából, jövedelme sem volt ekkoriban. A 60-as években lírájában új korszak köszöntött be, ekkor született Sirály című verse (Tűzből mentett hegedű című kötetében jelent meg), melyben elhunyt feleségét gyászolta az elégia és a zsoltár hagyományait felhasználva.

1964-től írt karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket az Élet és Irodalomban, 1965 és 1967 között a Tükörben is megjelentek írásai. A 60-as évek végén ismerkedett meg a nála 25 évvel fiatalabb Sinka Erzsébettel, aki hű társa és későbbi gondozója lett a már gyakran betegeskedő költőnek.

Zelk Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22-1-77/78. Borsos Miklós alkotása

1981. április 23-án halt meg Budapesten, kiadatlan verseit Sinka Erzsébet gyűjtötte össze, rendezte sajtó alá.

,,Ki emel, ki emel,
ringat engemet?
kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet...”

Részlet Este jó, este jó című verséből

NEMbulvár - Bánki Edina

• Csuklódon kibuggyan a vér , 1930
• Ülj asztalomhoz, 1932
• Kifosztott táj, 1936
• A lélek panaszaiból, 1942
• A teremtés tanúja, 1945
• Gyermekbánat, 1947
• Kagylóban tenger, 1947
• Ezen a földön, 1948
• A hűség és hála éneke, 1949
• A pártos éneke, 1950
• A nép szívében, 1952
• Mint égő lelkiismeret, 1954
• Alkonyi halászat, 1956
• Tűzből mentett hegedű, 1963
• Zuzmara a rózsafán, 1964
• Tegnap, (próza) 1966
• Fölforrt az ég, 1967
• Bekerített csönd, 1971
• Sirály, 1973
• Féktávolságon belül, (próza) 1973
• Ahogy a kötéltáncosok, 1975
• Meszelt égbolt, 1976
• Akit az Isten nem szeret, 1976
• Reménytelen győzelem, („30 év" sorozat) 1979
• Mindennapi halálom, 1979
• Főhajtás a túlvilágra, 1980
• Alszik a szél, 1982

(filmcím, szerep, bemutató éve)

• Gyula vitéz télen-nyáron, Bíró Andor, 1970
• Szindbád, Nusdorf bácsi, 1971
• Tűzoltó utca 25., Hackl, 1973

• Baumgarten-díj (1947)
• József Attila-díj (1951, 1974)
• Kossuth-díj (1949, 1954)
• Robert Graves-díj (az év legszebb verséért, 1971)
• SZOT-díj (1980)

• „Zelk Zoltán” Érmihályfalvi Általános Iskola
• Zelk Zoltán Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola, Nyíregyháza
• Zelk Zoltán-díj