A 90-es években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a Föld szennyezettségének problémája, a globális légszennyezés és az ózonréteg elvékonyodása. Néhány anyag mint a műanyagok, csomagolások, és az ipari textil elégetése csaknem lehetetlen, lebomlásuk évtizedeket vesz igénybe.

Ezt a problémát felismerve építészek és formatervezők új technológiákat kezdtek alkalmazni. Ennek eredményeként egyrészt visszatértek a természetes anyagok, fa, és fa származékok, növényi rostok, növényi eredetű textilek használatához, másrészt a hulladékok feldolgozásával újrahasznosítható termékek gyártásához. Ilyenek a műanyag granulátumok, az ipari textilek elemi szálra tépésével kialakított félkész filcek, amelyek betétekben kárpitos anyagként is hasznosíthatók. Mindez úgy tűnik a formatervezés jövője, mellyel a design megmentheti a világot.

A korábban már kikísérletezett alternatív energiaforrások jelentőseb szerepet kaptak. Az építészetben megjelent az energiatakarékos, energiatudatos építészet, a passzív ház fogalma, amely épület hőszigetelésének köszönhetően nem igényel hagyományos fűtési rendszert.

A német minősítési rendszer szerint készült épület a kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik.

Az öko szemlélet szerint a minőségi tervezésben egyensúlyba kerül a környezettudatos gyártás a kreatív és mértékadó stílussal. Mindez formabeli és technikai újításokat eredményez az építészethez hasonlóan a formatervezés területén is. Mindezen folyamatokat egy-két tervező már korábban is megelőzte. A formabontó, látványos épületeiről híres építész, Frank O. Gehry a 70-es évek végén tömbösített hullámpapírokból kivágott bútor elemeit műgyantával illetve viasszal felületkezelte.

A későbbiekben a környezetbarát szemlélet hatására olyan értékálló tárgyakat születtek, mint Gaetano Pesce "Feltri" fotelje, amely újrahasznosított szövetek felhasználásával készült. Mára már a papírbútorok és újrahasznosított anyagok használata hétköznapi technológiává vált, az újítást a fantáziadús formavilág jelenti.

E stílus törekvéseinek nyomán jelent meg a szelektív hulladékgyűjtők kidolgozása és azok modern formavilága, az öko-farm, a napelemmel működtetett épületkomplexumok, a geotermikus energia hasznosítása, a készházak, a természetes környezethez alkalmazkodó épületek, vagy az olyan ipari hulladék újrahasznosítása, mint a teherhajók konténereinek irodákban, lakóterekben történő felhasználása.

Ez a trend a mai napig egyre erősödő kortárs stílust eredményez, melynek elterjedése a hétköznapokban fogja megváltoztatni az emberek gondolkodását, felnyitván szemüket az emberiség legnagyobb problémájára, bolygónk megóvására.

http://www.lakaskultura.hu