Az elmúlt években az ún. "zöldkötvények" kibocsátása dinamikus emelkedésnek indult és egyes várakozások szerint ez a trend a jövőben is folytatódhat. A piac jelenleg még korai fázisában jár, nincs egyértelmű meghatározása és standardja a zöld címkének, ezért nagy körültekintést igényelhet a valódi zöldkötvények kiválasztása. Ezen írás a piac jelenlegi állapotát és a kihívásokra születő válaszokat igyekszik megvizsgálni.

Mik is azok a zöldkötvények?

A zöldkötvények a hagyományos kötvényektől elsősorban annyiban különböznek, hogy kimondottan olyan beruházásokat finanszíroznak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye. A zöldkötvények célja, hogy internalizálja a környezeti externáliákat és növelje a környezetbarát beruházásokat. Ezzel lehetővé teszi, hogy egy új, a direkt üzleti célon túlmutató, de hosszabb távon üzletileg fenntartható és társadalmilag rendkívül előnyös szempont is megjelenhessen a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban. Lényegében elősegíti a tőke környezetbarát beruházásokba csatornázását, csökkenti a forráshoz jutás költségét és felhívja a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra is.

Mi az a zöld címke és mekkorára nőhet ez a piac?

A zöldkötvények piaca nagyon gyors bővülésnek indult az elmúlt években. A piacot 2007-ben az Európai Beruházási Bank (EIB) hívta életre az un. "climate awareness kötvényekkel", ami az első ún. "zöld címkével" (Green Label) rendelkező kötvény volt. A vizsgált szegmens dinamikus növekedése a kötvénypiac egésze szempontjából is egyre meghatározóbb folyamat.
A zöld címke azt hívatott biztosítani, hogy a kötvényből származó források kizárólag meghatározott környezetvédelemhez, klímaváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó tevékenységeket finanszíroznak. A piac fejlődése szempontjából meghatározó volt, hogy 2014-ben az ICMA (International Capital Market Association) kidolgozta a zöldkötvények keretrendszerét, iránymutatást nyújtva a kibocsátóknak, a befektetőknek és a piac további szereplőinek is (Green Bond Principles). Ezt követően a zöld címkével rendelkező kötvények piaca jelentősen emelkedett és 2016-ban az új kibocsátások értéke már átlépte a 100 milliárd dolláros határt, 2017-ben elérte a 155,5milliárdot, idén pedig a The Climate Bonds Initiative becslése szerint már akár 250-300 milliárd lehet. 
A New Climate Economy által készített elemzés (The Better Growth, Better Climate 2016) becslése szerint 2030-ig a globális kereslet az új, klímaváltozáshoz kapcsolódó infrastruktúrák kiépítésére mintegy 90 ezermilliárd dollár lehet, aminek egy részét a zöldkötvények finanszírozhatják. Ez hatalmas összeg és alapjaiban alakíthatja át a kötvénypiacot, figyelembe véve, hogy jelenleg a teljes globális kötvényállomány nagyságrendileg 100 ezer milliárd dollár körül mozog.

A Magyar Nemzeti Bank munkatársai Mihálovits Zsolt és Tapaszti Attila írásának folytatása a Portfolión: 
Szupranacionális intézmények / fejlesztési bankok voltak az úttörők a zöldkötvények piacán.