Azért gondolták ezt a későbbi
krónikások, mert fia, Taksony magyar fejedelem lett, és a későbbi primogenitúra elv alapján akkor „nyilvánvalóan” Zoltának is annak kellett lennie.
Nagyfejedelem volt-e Zolta?
Az újabb kutatások (Kristó Gyula) szerint Zolta fejedelemsége csak Anonymus
találmánya, és Árpádot egy másik fia követte az uralkodásban. Kristó
szerint a tévedés arra vezethető vissza, hogy mivel Zolta fia fejedelem
lett, Anonymus a primogenitura szabálya szerint feltételezte, hogy apjának Zoltának is fejedelemnek kellett lennie.
Hasonlót állít Györffy György is, de szerinte Árpád utóda a nagyfejedelmi méltóságban nem egy fia, hanem Szabolcs,
egy oldalági rokona volt. De a fejedelmi partvonalak viszgálata a
helynevek alapján azt mutatja, hogy Zolta nem birtokolt akkora
partvonalat, amekkorát egy fejedelem.
Szállásterülete
Györffy György a magyar helynevek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy Árpád nagyfejedelem életében, Pannónia elfoglalása (900 ]) után, Zolta szállásterülete a Duna bal partja volt, a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig. Ő azt feltételezi, hogy ekkor a négy, még élő Árpád-fi nyári szállásai a Duna két partján, Kalocsa–Tolna környékén voltak, Zoltáé a mai Solton. Zolta téli szállása pedig délen, a mai Vajdaság területén.
Utódai
Zolta fia a későbbi Taksony fejedelem volt, akinek fia volt Géza fejedelem, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István
király. Mivel István 997 körül lépett érett ifjúkorba, Györffy György
szerint – aki 28 évet számol egy generációra – Géza 969. körül, Taksony
941. körül, Zolta pedig 913. körül lehetett érett ifjú, ezután
házasodhattak meg, majd születhetett az első utóduk.
Taksony valószínűleg 955., az augsburgi csata után került a nagyfejedelmi székbe, s ezután valamennyi Árpád-házi nagyfejedelem és király az ő utóda volt.
Kommentáld!