SZICÍLIA
(olaszul Sicilia) a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója.
Területe 25 700 négyzetkilométer, lakosainak száma kb. 5 millió fő.

SZIGETEK ÉS VULKÁNOK

Olaszország Calabria tartományától a Messinai-szoros választja el kelet felől. A szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 m). A vulkán nem fekszik messze Catania városától. Igen aktív, gyakori kitörések jellemzik.

Szicíliához tartoznak a tőle északra fekvő Lipari-szigetek (más néven: Éoli-szigetek, Ustica szigete északnyugati irányban, a nyugati partokhoz közeli Egadi-szigetcsoport és Pantelleria szigete, valamint a délnyugati irányban húzódó Pelagie-szigetek (Málta és a tuniszi partok közt félúton). A térségben az Etnán kívül vulkáni eredetűek a Lipari-szigetek, Ustica, valamint Pantelleria szigete is. Az itt található vulkánok közül több még ma is működik: ilyen a Stromboli és a Vulcano.

DOMBORZAT ÉS VÍZRAJZ

Szicília szigetén négy nagyobb hegyvonulat található. A Szicíliai Appenninek a Messinai-szorostól a Torto folyóig húzódik az északi parvonal mentén. A hegylánc a Calabriai Appenninek folytatása. Három szakasza van: a Peloritani, a Nèbrodi (v. Caronie) és a Le Madonie. Legmagasabb csúcsai 2000 méter körüliek. Egy másik hegycsoport a nyugati vidékeket öleli körül, a Torto és a Plàtani folyóktól nyugatra helyezkedik el. A harmadik hegylánc délnyugaton a tengerig húzódik. Legjellemzőbb vidékét Kéntermő Fennsíknak is nevezik. A 19. század folyamán Ennában és Caltanissettában jelentősebb mennyiségű kénbányászat folyt, de az ötvenes években a kitermelés hanyatlásnak indult. A sziget délkeleti csücskében egy, többnyire táblás szerkezetű kiemelkedés található, a Monti Iblei.

Szicília legnagyobb síksága a Cataniai-síkság, kiterjedése 430 km², az Etna és a Siracusa környéki hegyek közé ékelődik. Az itteni vörös talajon kiváló szőlő terem.

A sziget két legnagyobb folyója a Salso (Déli Imera) és a Plàtani. Nyáron a folyók vízhozama igencsak megcsappan, szinte kiszáradnak.
ÉGHAJLATA

Szicília éghajlata a tengerparti területeken kellemes, földközi-tengeri. A nyár meleg, de nem túl forró, a tél rövid és enyhe, október és március között pedig mérsékelt esőzés jellemző. A napsütéses napok évi száma átlagosan: Palermo – 98, Messina – 110, Taormina – 130, Siracusa – 133. Az évi középhőmérséklet a partok mentén 17 és 19 Celsius fok között ingadozik. A legforróbb hónap a július.