Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében.


TÖRTÉNETE

A város területén szarmata-kori, avarkori és honfoglalás kori leleteket is találtak.

Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt.

A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik - azaz a budai vilajet szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe tartozott. A település ekkor még Csongrád vármegyéhez tartozott. A XVII. század közepén teljesen elnéptelenedett.

A XVIII. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett.

Az 1940-es évek elején a csehországi Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án szabadították fel a német megszállás alól a települést.

1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település.

TERMÉSZETI KINCSEI

A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos héviz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a jelenleg teljes felújjításon áteső gyógyfürdő ami a Martfű Egészség és Rekreációs központ része.

LÁTNIVALÓK

Kastélyszálló
Művelődési Központ és Könyvtár
Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár történetét mutatja be.
Szent István tér és környéke:
Városháza: 1993-96 között épült.
Római katolikus templom: 1993-96 között épült, Marosi Gábor tervei alapján.
Református templom: Szintén 1993-96 között épült.
Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása.
Időkapu: Szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000-ben, a Millennium tiszteletére.
1848-49-es emlékmű: Szintén Gyurcsek Ferenc alkotása.
Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping