Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

TERMÉSZET BARÁTI KÖR

TERMÉSZET BARÁTI KÖR képgalériái

KÉPEK VERSEKKEL, IDÉZETEKKEL

2019 kép

TOMA ANDRÁS, az utolsó magyar hadifogoly sirja Nyíregyházán

237/253 oldal (2019 kép)

Lehoczki Zoltán képei - természet

4 kép

Rádiné Zsuzsa képei - ERDÉLYI GYERGYÓSZENTMIKLÓSI TÁJAK, TEMPLOMOK, TÖRTÉNELEM

93 kép

Vass Lászlóé Edit képei - Jeli arborétum szépségei(2012.május)

26 kép

Ferencziné Máté Edith Borbála -Nyárutó és őszies szeptember

7 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

Székely-magyar rovásírás

Ezt az írást a magyarok több csoportja használta, s mindennapi használatra alkalmas betűírásként a székelyek őrizték meg.A székely–magyar rovásírás alapvetően alfabetikus írás, jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz, de vannak szó-, szótag- és mondatjelei is.

A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik.
A szójeles, hieroglifikus változatát az egész Kárpát-medencében napjainkig megtaláljuk ünnepi alkalmazásokon (például a fazekasedényeken), ezeket azonban inkább hagyományos díszítésként alkalmazzák és a jeleit többnyire már nem értik, vagy csak óvó-védő jelnek tekintik. A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve lehet megtalálni.
A középkortól megjelenik a kézzel papírra írott változata, a jelenkorban pedig a nyomtatott és digitális formája is.
A székely írás jellegzetes tulajdonsága, hogy a világ szinte mindegyik antik írásában megtalálhatók jeleinek párhuzamai (a hasonló jelek száma esetenként eléri a 20 db-ot, s az elvégzett valószínűségszámítás alapján ez a genetikus kapcsolat eredménye). Ez a körülmény több eredeztetés-elmélet kidolgozását tette lehetővé. Az a gondolat, hogy a székely írás igen régi, és kialakulhatott belső és természetes fejlődéssel is, az utóbbi évtizedekben egyre inkább terjed. Egy tudományos igényességgel alá nem támasztott vélemény szerint a közel 100 jelből álló, szótag-, szó- és mondatjeleket is használó székely írás közvetve a csak 18 mássalhangzójelből álló birodalmi arámi írásból eredt.

A székely írás nem azonos sem a nagyszentmiklósi kincsen is látható az írástörténeti szakirodalom egy részében „tiszai írás” néven tárgyalt kárpát-medencei rovással, sem a steppei rovással.

Címkék:

Kategória:

Művészet

Feltöltötte: Miclausné Király Erzsébet | 10 éve

Látta 1215 ember.

Értékeld!

Kommentáld!

Hozzászólások

Rádiné Zsuzsa üzente 10 éve

Erzsike a Székely-magyar rovásírásról hozott ismertetőt..

Köszönjük szépen!

Válasz

Rádiné Zsuzsa üzente 10 éve

Napjainkban számos műkedvelő, érdeklődő ember figyelmét keltette fel az írás ezen formája, változatos okokból. Legtöbben – a legkézenfekvőbb módon – titkosírásként használják, vagy a népi-nemzeti hagyományőrzés keretében ápolják magyar szellemi örökség eme érdekes részét, s a legújabb generációk már a mindennapi használat lehetőségeit keresik. Ennek előfutára a 20. század első felében Magyar Adorján volt, aki összegyűjtötte a már létező betűalakokat, és megpróbált az akkori magyar helyesírásnak megfelelő korszerű ABC-t összeállítani. Ennek részeként először különítette el a hosszú és rövid magánhangzópárokat a rovásban is – történelmi alakváltozatok használatával.

A rovásírás a kőkori ősvallás jelkészletéből származik (Varga Géza), vagy éppen a világ összes írása őse (Varga Csaba elmélete); megint mások különféle módokon próbálják beilleszteni a magyar mitológia világába.

1991-ben alakult meg a Nap Fiai alapítvány a székely rovásírás eredetének kutatására. Az alapítvány 1992-ben alapította meg az Írástörténeti Kutatóintézetet, amely véleményük szerint áttörő eredményeket ért el az eredetkutatásban. A két intézmény adja ki az Írástörténeti tanulmányok című könyvsorozatot, amelyben Varga Géza, Simon Péter, Szekeres István, Bakay Kornél és Borbola János művei is megjelentek. E művek hatására kezdett a székely rovásírás eredetének kutatásába Varga Csaba is.

1998-tól rendez a Forrai Sándor Rovásíró Kör versenyeket diákok számára a rovásírás népszerűsítésére. Az országos döntőre az egész Kárpát-medencéből érkeznek versenyzők.[55]

A 2010-es évektől a rovás kutatása és alkalmazása további erősödést mutat, a régi iskolák és irányzatok mellett gombamód szaporodnak az új és korszerű rováshasználat iránt érdeklődők alkotta közösségek a számítástechnika, tartalomfejlesztés, a gazdasági alkalmazások területén is.

Válasz

Miclausné Király Erzsébet üzente 10 éve

,,...A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve lehet megtalálni."

Válasz

Kép feltöltése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: