Örömmel vesszük tőle a tavasz érkezésének hirdetését. Hálából alaposabban próbáljuk megismerni. Például, nevének eredetét is: hóvirág szavunk a 18. századból származik, Benkő József közép-ajtai (Erdővidék) botanikus, nyelvész szóalkotása. Ugyanő jegyezte fel egy másik, a Székelyföldön használatos elnevezést is: a fehér kankóst.
Zelk Zoltán: Hóvirág
Jó, hogy látlak hóvirág,
megkérdezem tőled,
Mi hírt hoztál, mit üzensz,
erdőnek mezőnek?
Szedd a szárnyad szaporán,
vidd a hírt madárka,
Útra kelt már a tavasz,
itt lesz nemsokára!
Amúgy télvégi megjelenését tekintve találó volna akár téltemetőnek is nevezni, ha azt nem viselné már egy másik, a boglárkafélék családjába tartozó, ugyancsak korán viruló növény. Közismertségét is jelezve a magyar nyelvterületen az idők folyamán, ha téltemetőként nem is, de számtalan más néven nevezték. Ezek közül néhány a virágzás idejére utal: a magyar tudományos neve, a kikeleti hóvirág, a gergelynapi virág, a fejér vagy fehér tavaszika vagy a márciusi virág. Hóban termő jelentésével a tudományos fajneve, a nivalis szintén korai felbukkanását jelzi. Ugyancsak ismertek színére, alakjára utaló nevei is: hócsepp, nyakaszakadt lickus, görbe szuka, gyolcsika, hófehérke, hagyma gyökerű fejér viola, vagy a már említett fejér vagy fehér tavaszika, fehér kankós. Különösebbek a békavirág, hazuga, kacsabiri, szamárlapu megnevezései.
Kommentáld!